Skip to main content

Ágoston Vilmos

Ágoston Vilmos, Domokos Géza: Debreceni Irodalmi Napok vitája


Szemelvények Ágoston Vilmos vitaindítójából

[…] Ceausescu pontosan az a célt követte 1968-ban, mint korábban a Bolyai Egyetem megszüntetésekor, vagy később a nyolcvanas években, csak éppen külpolitikai taktikából időleges paktumot kötött a romániai magyarsággal, még precízebben: azért hozta létre a kisebbségi intézményeket, hogy szembeállíthassa magyarországi közös irodalmi és irodalmon kívüli törekvésekkel. Előbb különválasztotta, aztán belügyivé minősítette, hogy saját magunk asszisztálásával azt csinálhasson velünk, amit akar.


Ágoston Vilmos: Műbalhé?

Beszélgetés egy román ellenzéki vezetővel


Beszélő: A romániai politikai életben ma nemcsak az „Erdély-kérdés” számít kényesnek, hanem Besszarábia ügye is. Ön egyesüléspárti?

Horia Mircea Rusu: Véleményem szerint a hatalom nagy hibát követett el azzal, hogy elismerte Besszarábia függetlenségét. Besszarábia a balti államokkal együtt a Molotov–Ribbentrop-paktum következtében került a Szovjetunióhoz, de azoktól eltérően sohasem volt különálló, független ország: 1940-ig Romániához tartozott.


Ágoston Vilmos, Kőszeg Ferenc: Lesz-e új Magyar Párt?

Az RMDSZ kongresszusa előtt


Beszélő: Van-e most olyan törekvés az RMDSZ-en belül, amelyet veszélyesnek tart a szövetségre nézve?

– Van. A minap azt olvastam valamelyik honi magyar újságban: „vezérszólamot a parlamenti csoportnak”. Egész Kelet-Európában ismerős ez, ami nálunk is történik: a parlamenti csoport leválik a párt bázisáról. Nálunk ennek különösen súlyos velejárói vannak. Ez ugyanis először is azt jelenti, hogy a parlamenti csoport nem ott, nem abban a közegben fejti ki a tevékenységét, amelyből vétetett, hanem egy számára ismeretlen politikai környezetben, vagyis Bukarestben.


Ágoston Vilmos: Demokrácia vagy centralizmus?

Viták az MVSZ-ről


Kínos örökség

1990-ben 60 millió forintból gazdálkodott, 1991-re 18 és fél millió forintot kapott a költségvetéstől, 1992-ben közel 50 milliót, valamint a Magyarok Világtalálkozójának a megrendezésére további 28 millió forintot szavazott meg a parlament.

Amint a támogatásokból is kiderül, a tavalyi évben nem volt felhőtlen a viszony az MVSZ és támogatói között.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon