Cs. Gyímesi Éva: Ariadné fonala
Értelmiségi szerepváltás Erdélyben
Eszméltető könyvek jelennek meg mostanában az úgynevezett Ariadné sorozatban.
Cs. Gyímesi Éva
Cs. Gyímesi Éva, György Béla Zsolt: Mi a helyzet? / Vizsgakérdések
Mi a helyzet?
„Rettentő veszélyes, ha valaki nagyon pontosan tudja, miként kell másokat boldogítani és felemelni, s elég erőszakos is ahhoz, hogy akaratát véghezvigye (…)”
Ezt a mondatot egy olyan lapból idézem, mely erdélyi viszonylatban is végvárnak tekinthető helyen, Csíkszeredában jelenik meg: a HELYZET című szabadelvű közéleti lapról van szó, melynek első száma 1991 augusztusában látott napvilágot.
Cs. Gyímesi Éva: Vallás és totalitarizmus
Ezelőtt két évvel még véletlenül se merült volna fel bennem, hogy ezt a címben szereplő két fogalmat így, összekapcsolva emlegessem. Akkor még teljesen egyértelmű volt, hogy a vallás Kelet-Európában élesen szemben áll az isten- és embertagadó államhatalommal, s a hívő ember, ha politizálni nem akar, akkor is az ellenzékiek számát gyarapítja.
Cs. Gyímesi Éva: A szél és a vitorla
Egységes kétségek
Már a kezdet kezdetén sejteni lehetett, hogy a közös helyi vagy országos gondok és az alapvető érdekazonosságok nem eredményeznek feltétlen egységet a romániai magyar közéleti-politikai gondolkodás területén, a kisebbségi lét tehát nem határoz meg egynemű, uniformizált tudatot.
Cs. Gyímesi Éva: Az európai időért
Az Európai Idő a romániai magyarság egyetlen politikai hetilapja. Sepsiszentgyörgyön adják ki, azon a vidéken, amely – legalábbis az erdélyi értelmiség körében – eddig a regionalizmus szimbóluma volt. Itt volt a régión belüli külön régió, a sajátos székely öntudat centruma. És most – immár egy esztendeje – innen indul országos terjesztésre az önmagának már címével is magas mércét szabó lap, melynek kolofonján ez a hitvallás áll: Célunk: életerős fórumot teremteni itt, Európa legeurópaiatlanabb szegletében – egyetemes és sajátos emberi értékek képviseletére.
Cs. Gyímesi Éva: Tükör által – túl élesen
Amikor a csoport tagjai már-már iróniába hajló racionalizmussal és szenvtelenséggel írják le a romániai magyar intézményrendszer fogyatékosságait, sokan közülünk úgy érzik, hogy ez a nézőpont értelmiségi szerepük létalapját támadja. De vajon azt jelenti-e ez, hogy a nézőpontjuk nem létjogosult? Hogy ez a – most még kisebbség által képviselt – látásmód nem hódíthat teret magának?
Az Intézmény – képviselet – civil társadalom című elemzés megállapításait – bármilyen keménynek tetsző ítéletek – nem szabad lesöpörni az asztalról.
Cs. Gyímesi Éva: „Ott, ahol zsarnokság van…”
Levél a szerkesztőnek
Azt kérted, meséljem el az előzményeket, a forradalom előtti személyes küzdelmeket, a meghurcoltatásokat. Mielőtt megpróbálnék – töredékesen – eleget tenni a kérésednek, fontosnak látom megjegyezni: az én jobb híján ellenzékinek nevezhető civil szabadságharcom és a nyolcvankilences események között talán nincs is semmiféle kapcsolat. Utólag, önkényesen lehet ugyan belemagyarázni valamiféle ok-okozati viszonyt, mint ahogy azt a történelemírásban gyakran meg is teszik, összefüggést teremtve egymástól független tények között.
Cs. Gyímesi Éva: Erdély és a holokauszt
Tibori Szabó Zoltán könyvéről
Közel három emberöltőnyi idő telt el a civilizációs trauma óta, amelyet Európában a holokauszt idézett elő, de Németországot kivéve az egykori szövetséges és megszállt országok kulturális emlékezetét a nyilvánosság szintjén még mindig inkább az elfojtás mechanizmusa uralja. Ennek következtében például Magyarországon és nálunk, Erdélyben is csupán ritkán és bátortalanul merül fel a helyi hatóságok és a lakosság egy részének aktív közreműködése a diszkrimináció áldozatai sorsának végzetes alakulásában.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét