Skip to main content

dr. Kuti Vilma

dr. Kuti Vilma: A hetedik csapás?

Nem csupán az orvosok belügye!


Az előterjesztő: a népjóléti miniszter – háta mögött a kétségtelen erőfölénnyel – újabb csapást szándékozik mérni azokra az orvosokra, akik nagy bizalommal támogatták ezt a kormányt, példájukkal befolyásolva betegeiket is.

Egyesületek és kamarák

Világszerte kereskedelmi és szakmai kamarák működnek, utóbbi körbe tartoznak az orvosi kamarák. A jelenleg Magyarországon működő valamennyi kamara lényegében egyesület.

A kamara köztestület, önkormányzati vezetéssel és az egyesülettől eltérő jogosítvánnyal.






dr. Kuti Vilma: A környezet fél egészség


Aki mindkettőnket ismer, joggal csodálkozik e szándékon, hiszen nem vagyunk egy súlycsoportban. Orosz Éva e kérdéskör egyik legkiválóbb szakértője, magam pedig egy józanul gondolkodó, mezei gyógyító-megelőző gyakorlattal bíró orvos vagyok.

dr. Kuti Vilma: Közbetegek, tisztiorvosok

Népegészségügyi és tisztiorvosi törvény


A népegészségügy feladata a tömegesen előforduló betegségek megelőzése. Az idevágó tevékenységek, nyilvánvaló társadalmi fontosságuk ellenére, a múltban rendszeresen hátrasorolódtak az egészségügyi ágazatban. Most azonban új formában, törvényjavaslatként került a parlament elé a népegészségügy és a hozzá kapcsolódó tisztiorvosi szolgálat kérdése.

A sors különös ajándéka, ha a gyerekfejjel megfogalmazott életcél, ha késve és sok meddő harc után is, egy törvényben ölt testet.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon