Skip to main content

Duray Miklós

Duray Miklós: Sosemvolt törvényünk lesz!

Státusmagyarok, tartalék haza


Valószínűleg 2001 júniusában olyan törvényt fogad el az Országgyűlés, amilyen még soha sem volt a magyar jogrendben, és amihez csak hasonló – de nagyon távolról hasonlító – létezik néhány más államban. A különböző idegen állampolgárságú magyarok készülő magyarországi jogi kodifikálását egymás között státustörvénynek nevezzük, de hivatalosan „a szomszédos államokban élő magyarokról” szóló törvény nevet viseli.

Lássuk, miért kapta a készülő törvény a műhelymunka során a státustörvény elnevezést?


Duray Miklós: A csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi jogvédelmének tíz éve (1978–1988)


A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága 1978 áprilisában alakult. Ezt tényként csak utólag lehet megállapítani, mert a záró időpontban egyikünk sem sejtette, hogy éppen jogvédő bizottság alapításán munkálkodik. A körülmények azonban úgy alakultak, hogy alig több mint fél év múlva már a „Csehszlovákiai Magyar Nemzetiség Jogvédő Bizottsága”-ként kellett fellépnünk.

Duray Miklós: A magyar kisebbségek és az egyetemes magyarság közötti kapcsolatok problémái


Az emberi és a polgárjogok eszméjét központi értékké emelő századunkban az etnikai vagy nemzeti kisebbségi kérdés megoldatlansága bizonyítja, hogy a politika gyakorlata ellentétben áll a politikai eseményekkel. A kérdés újraéledése az elmúlt években, illetve évtizedekben a szervetlen és erőszakos politikai fejlemények következménye.

Bennünket, magyarokat e kérdéskomplexumban elsősorban a történelmi Magyarország feldarabolásával kisebbségbe kényszerített magyarság sorsa érdekel.


Duray Miklós: Vádaskodás vagy helyesbítés?


1986 októberében véletlenül eljutott hozzám az ÉGTÁJAK KÖZÖTT – MENTA, 1986. szeptemberi dátummal jelzett magyarországi szamizdat egy példánya, amelynek kiadója a budapesti Vox Humana Kör. E stencillel készült lapban végre elolvashattam Janics Kálmánnak, a Hontalanság évei c. könyv magyar körökben jól ismert szerzőjének kivonatosan közölt cikkét, amelyet állítólag Kutyaszorító c. könyvem kemény bírálatának szánt. Janics írásáról eddig is sokat hallottam.

Duray Miklós: Levél a tokiói Kőrösi Csoma Sándor Társasághoz


Tisztelt Barátaim! Nem csupán meghatódva, de meglepve is olvastam levelüket, amelyben értesítettek, hogy nekem ítélték 1986-ban a KŐRÖSI CSOMA-DÍJ-at. („A díj általános célja támogatni a magyar kisebbségekért küzdőket” – írja a társaság nevében A.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon