Építő Pál [Révész Sándor]

Építő Pál [Révész Sándor]: Javaslat

a közpénzek gyarapításának egy ez idáig tekintetbe nem vett lehetőségéről
Konstruktív sarok


Hazánk tájékozott polgárai előtt világosan áll, hogy gazdasági életünk egymással szembeható megfontolások harapófogójában vergődik. Egyfelől a nemzetgazdaság úgy szomjúhozza a működőtőkét, a szabad vállalkozás gyenge palántáit tápláló, éltető nedveket, mint a kiégett, cserepes föld az égi áldást. Másfelől viszont tudván tudjuk, hogy a könnyebben s gyorsabban felfakasztható pénzforrások társadalmi s gazdasági méreganyaggal súlyosan szennyezettek.

Építő Pál [Révész Sándor]: Javaslat

az állampolgárok karitatív áldozatvállalásának optimális hasznosítására


A kormány nem maradhat tétlen, amikor azt látja, hogy számos, szolid életű polgártársunk sorsa a sivár szegénységbe süpped. A létbiztonság fenntartásának hatalmasra növekedett terhei alatt már-már összeroskadni készül a költségvetés, a társadalombiztosítás és az önkormányzatok. Teherbírása határáig jutott az adófizető polgár s a vállalkozó, kinek kezében jövendőnk kulcsa van. Inát szakíthatjuk-e azoknak, akik az ország kátyúba ragadt szekere elé fogva feszítik meg legjobb erőiket? Nem szakíthatjuk!

Építő Pál [Révész Sándor]: Javaslat

a Világkiállítás szimbolikus létesítményének megalkotására


„Esküszünk, esküszünk,

hogy nagyot soha nem teszünk” – dalolják a főváros jövőromboló urai a Magyar Fórum publicistájának szellemes parafrázisa szerint. S valóban, mi mást gajdolhatnának a Világkiállítás eszméje, a nemzetet összefogó nagy tett tagadásának a tagadása ellen. Figyelmezzünk most arra: mi légyen a maga tárgyi valóságában az a Nagy, amit teszünk, s mi légyen az, amire ezt a Nagyot tesszük.