Mindenekelőtt a magyar közélet és ezen belül a kulturális közélet ’89–90-ben kialakult, politikai alapokon létrejött szélsőséges megosztottsága, amely szakadatlanul termeli a túlfűtött indulatokat, és reménytelenül, szétbogozhatatlanul összekuszálja a szakmai és politikai indítékokat.
SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről a MASTERHL PFV (1183 Bp., Gyömrői út 85/91.), mint eladó (továbbiakban: eladó) és az Újpesti Családsegítő Központ (1045 Bp., Tito u. 7.) mint vevő (továbbiakban: vevő) között az alábbi feltételek mellett:
1. A szerződő felek megállapítják, hogy a magyar állam tulajdonában és az eladó kezelésében van a Budapest IV. ker. 6835 tulajdonlapon 75 831 hrsz. alatt felvett, összesen 42 755 m2 alapterületű ingatlan.
A szerződő felek tudomással bírnak arról, hogy az ingatlan megosztása folyamatban van.
A kérdések:
1. Van-e Magyarországon cigánykérdés, és ha igen, miben látja annak lényegét?
2. Mik az okai a magyarországi cigánykérdésnek? A magyar társadalom minő jelenségei, a magyar cigányok, illetőleg nem cigányok minő társadalmi viszonyai, intézményei, tulajdonságai, szokásai azok, melyek szerepet játszanak a cigánykérdés előidézésében?
3.
Mi történt veled a felszabadulás után?
Nagyszombaton reggel megjelent egy fiatalember egy nyomtatott, kitöltött cédulával, hogy idézést kapok a Böszörményi úti volt csendőrlaktanyába, most rendőrtiszti iskola, tanúkihallgatásra. A Böszörményi úti rendőrlaktanyában bevezettek egy szobába, megkérdezték tőlem, hogy hogy hívnak, letartóztattak, levittek egy börtönbe, ahol rajtam kívül még kb. 50-en voltak. Aztán éjjel felvittek az I. emeletre, ahol eszméletlenségig összevertek.
Miért tartóztattak le?
Egyszerű a magyarázat.
1914. március 27-én születtem Szegeden. Édesapám, Hertelendy Ignác, akkor csendőrhadnagy volt. Édesanyám, Cseresnyés Mária, Cseresnyés László honvéd huszár ezredesnek, a szegedi hármas huszárok parancsnokának volt a leánya. Nagyapám az első világháborúban Csernovicnak[SZJ] az oroszoktól való visszafoglalásával tüntette ki magát. Mackensen német tábornok, az ún.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 36 hét
8 év 9 hét
8 év 13 hét
8 év 13 hét
8 év 14 hét
8 év 15 hét
8 év 15 hét
8 év 17 hét
8 év 17 hét
8 év 18 hét