Magyarország még a Németh-kormány idejében felfüggesztette az építkezést, és döntött a nagymarosi erőmű elhagyásáról, a bősi erőmű sorsát pedig további, a korábbinál jóval szélesebb körű tudományos vizsgálatok elvégzésétől és kiértékelésétől tette függővé.
…tűnődött paranoiásnak aligha mondható ismerősöm a telefonban, a szlovák miniszterelnökkel sugárzott vasárnap esti tévéinterjú után. Vajon min mosolygott, mitől volt olyan elégedett, csak nem megint egy újabb titkos megállapodás született a vízi erőműről?
Gyanakvását nem tudtam volna meggyőzően eloszlatni.
A 29 éves vegyészmérnök és biológus, dr. Illés Zoltán menesztését – úgymond – „politikai megnyilatkozásaival” magyarázták; a helyettes államtitkár ugyanis nyilvánosan bírálta az MDF-es Keresztes K. Sándor irányítása alatt álló minisztériumot, amiért az nem törekszik az MDF választási programjának megvalósítására. Sőt a párton kívüli Illés hangot adott annak a véleményének is, hogy a környezetvédelmi miniszternek is pártonkívülinek kellene lennie.
A kormány energiapolitikai koncepciójáról októberben rövid írásos anyagban tájékoztatta az Országgyűlést.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét