Skip to main content

Fodor Gábor

Fodor Gábor: 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra. Magyar katonáinkat ne vigyék külföldre. A külföldieket vigyék el tőlünk

„Mit kívánna ma a magyar nemzet?”


Hölgyeim és uraim! Kedves barátaim! Szóval a katonaság, ez a téma. És ha katonaság, akkor a sorkötelezettség eltörlése. Már a 10. pontnál tartunk, és azt gondolom, hogy a közönség figyelme ilyenkorra lankad, úgyhogy érdemes felkelteni valami érdekességgel. Azt javaslom, hogy játsszunk egy kicsit. A játék lényege a következő: felolvasok egy idézetet, ki kell találni, hogy ki mondta. A témának megfelelően a választ erőteljesen és harsányan kérem megadni. Tehát az idézet a következő: „Lassan a fiatalok fele nem alkalmas a katonai szolgálatra.

Fodor Gábor: 1997


Nem volt valami jó év ez sem. Ahogy próbálom felidézni, mi is történt, ami említésre méltó, kevés szívderítő dolog jut az eszembe. (Biztosan én is úgy vagyok vele, hogy ami kevésbé kellemes, arra egy idő után már hézagosan emlékszem.) Persze minden viszonylagos. Az előző és a következő esztendő nagyon rossz, sokkal rosszabb volt nekem. (Ráadásul még emlékszem is rájuk.) ’96. január elsejétől nem voltam már művelődési és közoktatási miniszter, s a lemondás kettős hatással volt rám.

Fodor Gábor, Forgács Éva, Göncz Árpád, Peternák Miklós, Szilágyi Ákos, Tillmann J. A.: Az idegen – szép

Megnyitó beszédek

Hogy önmagunkkal békességben éljünk

„Legjobb tudomásom szerint az emberek csordába vagy hordába verődése után az első szavuk ez volt: ember. Mintegy saját magukra használták jelzőként.

Az idegen általában az ellenség szinonimája volt. Azt hisszük, régen túljutottunk már ezen, ám úgy látszik, újra és újra szembe kell néznünk ezzel a szemlélettel.



Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon