Skip to main content

Gábor György

Gábor György: Magyar markioniták

avagy hány Isten fér el a tű hegyén?


Ha a XXI. század klasszika-filológusa az 1990-es évek Magyarországának írott forrásait tanulmányozza, bizonyára meglepődve fogja tapasztalni, hogy politikusok és zsurnaliszták, ex-öttusázók és jogtudorok egyaránt előszeretettel alkalmaztak különböző valláselméleti, vallástörténeti és teológiai fogalmakat érveik alátámasztására vagy megvilágítására.

(Iráni Nagykövetség), Gábor György: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]

Gábor György: A próféta legeslegigazibb arca (Beszélő, 1993. január 23.)


AZ IRÁNI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG BUDAPESTI NAGYKÖVETSÉGE A MINDENHATÓ NEVÉBEN

Kőszeg Ferenc úrnak,
a Beszélő főszerkesztőjének

Ellentmondásos ismertetés vagy dogmatizmus!?

Tisztelt Uram!

Meglepetéssel olvastuk Gábor György úr téves és torzító cikkét az iszlámról és a vallásgyalázásról az Ön mérvadó lapjának 1993.









Gábor György: A próféta legeslegigazibb utódai

Andrásfalvy és a síiták


„Amikor összetalálkoztok a hitetlenekkel, akkor vágjátok el a nyakukat! Mikor azután nagy rontást tettetek bennük, akkor szorosan kötözzétek meg őket; és utána vagy (gyakoroljatok) nagylelkűséget, vagy (kérjetek) értük váltságdíjat – amíg a háborúság véget nem ér.  Így (van ez).”
(Kor. 47;4-ford Simon Róbert)

A hír önmagában nem jelentős.



Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon