Van egy kép a budapesti Szépművészeti Múzeumban, a XIX. század második felének német remekművei között látható: Franz von Lenbach: Titus diadalkapuja Rómában című nagyméretű olajfestménye (lásd a 77. oldalon), amelynek sajátos, nem éppen festői perspektívája már régóta fogva tart.
„Aligha az, hogy hazánk földjén van a lakásunk, de nem is az, hogy ilyen-olyan dolgaink révén közel kerülünk egymáshoz, hanem legfőképpen szellemi kötődésünk fűz össze minket közösséggé.” (Hugo von Hoffmansthal)
Ha úgy kétezer-hatszáz esztendővel ezelőtt létezett volna valamilyenfajta kedvezménytörvény, amely a Babilóniába „szakadt”, idegenbe áttelepített zsidóságnak Júdához, az anyaországhoz való viszonyát és státusát lett volna hivatott szabályozni, bizonyára a legkíméletlenebb „nép-nemzeti” támadásoknak lett volna kitéve Jirmejáhu (Jeremiás), az anátó
Köztudott, hogy három könyv üttetik fel újév napján; miként azt a talmudi elbeszélésből megtudhatjuk, az egyik a megátalkodott gonoszoké, a másik az igaz jámboroké, a harmadik a középszerűeké. Az igaz jámborok azonnal bejegyeztetnek és megpecsételtetnek az életre, a bűnösök azonnal bejegyeztetnek és megpecsételtetnek a halálra, a középszerűek azonban az újév napjától engesztelőnapig függőben maradnak. 5755 év óta ez a világ rendje, amióta az Úr puszta szavával a káoszból kozmoszt alkotott, s létrehozta a mindenséget.
Vitazáró kerekasztal-beszélgetés a Magyar Rádióról
Beszélő: Ha mást nem is, annyit biztosan tudunk, hogy egy átmeneti periódus után másféle közszolgálati rádiónak kellene kialakulnia, mint amilyen most működik és régebben működött. Kérdés, hogy milyennek.
Szalay Zsolt: Mindenekelőtt: lényegesen kisebbnek. A társadalom nem tarthat el egy akkora rádiót, mint a jelenlegi, amelynek az éves költségvetése megközelítőleg 6 milliárd forint. Úgy látom, hogy kb. 2 milliárd forint az az összeg, melyet a hazai költségvetés a közszolgálati rádiózásra elő tud teremteni.
„Ausztria igent mond Európára június 12-én.” „Ki, ha mi nem!” „Kedvünk támadt Bécsre, kedvünk támadt Európára.” „Európához tartozni, osztráknak maradni.” Ausztria nehéz záróvizsga előtt áll.
Milyen a kampányhadjárata egy evangélikus lelkésznek?
A saját területemen összesen hat találkozót tartottam fél év alatt, azaz minimálisra korlátoztam ezeknek az alkalmaknak a számát. Az MSZP-seket arra kértem, hogy ne tegyenek ki plakátokat, arcképeset semmiképpen, kizárólag olyanokat, melyek információkat tartalmaznak. Hét éve vagyok a területen, aki akart, megismerhetett a boltban, a HÉV-en, az uszodában. Igazán a tizenhat vidéki utamat tartom fontosnak. Ezeken már nem az volt a kérdés, hogy melyik pártot, melyik egyházat képviselem.
A paradigmaváltás nem könnyű dolog. Thomas S. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete című művében írja, hogy „a paradigmaváltozás arra készteti a tudósokat, hogy másképp lássák… a világot. Amik a forradalom előtt kacsák voltak a tudós világban, azok utána nyulak.
Egy évvel ezelőtt Bence Györggyel együtt interjút adtál a Mozgó Világnak. Akkor már érezhető volt, hogy a Fidesz, bizonyos értelmiségi körök és a sajtó jelentős részének kedvence, veszített népszerűségéből. A Fidesz mint liberális párt – mondtátok –, abban különbözik az SZDSZ-től, hogy nem terheli a népi-urbánus civakodás, s így a vidéki vállalkozói rétegek a Fidesztől inkább elfogadják a liberális alternatívát, mint az SZDSZ-től.
Békesi László: A szociálliberális koalíció az igazi
A Voks c. műsorban féltette pártját egy túlságosan nagyarányú győzelemtől, mondván az MSZP kormányon belüli hegemón helyzete veszélyeztetné az ön nevével fémjelzett gazdaságpolitika megvalósítását. Megfelel-e az elvárásainak a mai eredmény?
Most 9 h-kor az összes szavazatok 19%-ának összeszámlálása utáni eredményt ismerem. Az MSZP és az SZDSZ, a programok alapján azonos célokat követő két ellenzéki párt utcahosszal vezeti a mezőnyt.
A keresztény katakombafestészet kedvelt és gyakran ábrázolt motívumainak egyike Noé története. A Pamfilo-katakomba képe Noét a bárkában jeleníti meg (valójában ládában, a héb. teba = láda), frontálisan, kitárt karokkal, orante alakban. A kitárt kéz az imádság üdvözült állapotának tradicionális gesztusa, mind az ószövetségi, zsidó („Uram, mindennap téged hívlak, kitárom feléd a kezem” – Zsolt.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 17 hét
8 év 42 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 50 hét
8 év 51 hét
8 év 51 hét