Skip to main content

Garai Viktor

Garai Viktor: Aki magyar?


Aki október 23-án úgy döntött, részt vesz az ’56-os forradalom utcai eseményeinek emlékünnepség-sorozatán, érdekes „hangulateltolódással” találhatta magát szemben: a megemlékezés fokozatosan jobboldali demonstrációvá vált. Vegyük sorra ennek a változásnak a főbb állomásait!

Az első ünnepséget 13 órára hirdették meg a Kilián-laktanya előtt; ezen mintegy két-háromszáz ember vett részt. Sokan közülük az előző napi, a 298-as parcellánál rendezett megemlékezésnek is résztvevői voltak.


Garai Viktor: Diadalmas gyász


1. Engedélyezze, hogy október 22-én a 298-as parcellánál emlékünnepséget tarthassanak, és zárja le erre az időre a temetőt. 2. Adja át a bizottságnak a terület kezelői jogát, beleértve a területrendezésre szóló felhatalmazást. Az intézet vezetője ez utóbbi kérést az önkormányzat hatáskörébe tartozónak vélte. A fővárosi önkormányzat illetékesei azonban azt szeretnék, ha a 298-as parcella a többi nemzeti emlékhellyel együtt az idén ősszel megalakuló Nemzeti Kegyeleti Bizottság felügyelete alá kerülne.

Garai Viktor: Alapítványi iskolák


Talán a rendszerváltásnak köszönhető, hogy az utóbbi időben inogni látszik az eleddig stabilnak tűnő oktatási rendszer. Egyre többen kérdőjelezik meg a 8+4 éves szisztéma, az ötfokozatú osztályzás, a teljesítménycentrikusság helyességét, holott ezek nélkül iskolát pár évvel ezelőtt el sem lehetett volna képzelni. Elszánt pedagógusok már alapítottak is olyan iskolákat, ahol saját elképzeléseiknek megfelelően, a szokásostól eltérő módszerekkel tanítják a diákokat.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon