Skip to main content

Gereben Ágnes

Gereben Ágnes: Annektált zsidók a szovjet érdekszférában

60 éve kötötték meg a Molotov–Ribbentrop-paktumot


Moszkvában 1939. augusztus 24-ére virradó éjszaka Sztálin jelenlétében a szovjet és a német külügyminiszter aláírta a két ország közötti megnemtámadási egyezményt. Sztálin alattvalói közül sokan megdöbbentek, mások viszont megnyugodtak, mondván: legalább nem lesz háború. Ekkor a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradékáról a közvélemény még nem tudhatott. Hruscsov emlékiratából kitűnően a Ribbentrop érkezését megelőző napon Sztálin még nekik is csak annyit mondott, hogy „Hitler megtámadja majd Lengyelországot, elfoglalja és protektorátussá teszi.

Gereben Ágnes: Előhang a nagy terrorhoz

Újabb kísérlet a szovjet irodalom államosítására: 1934–1936


Az 1934 augusztusában bizánci pompa közepette megrendezett szovjet írószövetségi alakuló ülés[1] a látszat és a jegyzőkönyv ellenére nem jelentette azt, hogy az írók – a kor militarizált, ellenségteremtő terminológiájával élve – „letették a fegyvert”.

Gereben Ágnes, N. L. [Neményi László], [Neményi László]: A kontinens elszigetelődött / Franciaország masírozik / Régi-új elnökök


A kontinens elszigetelődött

Egy kivételével minden napirendi pontot rendben letudtak a múlt héten Korfu szigetén megtartott európai csúcstalálkozó résztvevői: ünnepélyesen aláírták Ausztria, Svédország és Norvégia csatlakozási szerződését, partnerségi egyezményt kötöttek Oroszországgal, megszavaztak egymilliárd márka segélyt Ukrajnának veszélyes atomerőműveinek üzemen kívül helyezésére, határoztak az európai úthálózat fejlesztéséről, állást foglaltak foglalkoztatáspolitikai kérdésekben.


Gereben Ágnes: A reformvaucserek

Oroszország


Két választás zajlik Oroszországban: a helyhatósági és az, amelynek során ki-ki részvényre válthatja a „vaucser” néven ismert privatizációs ingyenjegyeit.

A lakosság immár nem fűz reményeket a politikai változásokhoz – vonták le a következtetést a gombamód szaporodó orosz politológiai központok a március 27-i helyhatósági választások csúfos kudarcából. Kirívóan kevesen szavaztak a 25 és 40 év közöttiek közül. Sok helyütt érvénytelen volt a választás.


Gereben Ágnes, Takács M.: Gamszahurdia búcsúja / Algéria: Az utolsó esély / A kikezdhetetlen Balladur


Gamszahurdia búcsúja


A szinte élete végéig súlyos szerepzavarral küzdő grúz exelnök – aki híveivel, sőt családtagjaival is Messiásnak hívatta magát, évekig harcolt Moszkva ellen, megteremtette a grúz szamizdatot, de lepaktált a KGB-vel, és keblére ölelte az 1991-és augusztusi puccs keményvonalasait képviselő szovjet tábornokot – egyszerre tragédiába és bohózatba illő halálával is hű maradt önmagához: lapzártánkig több mint féltucatnyi verzió terjedt el arról, mikor, hol és hogyan távozott az életből 54 évesen az 1992 áprilisában 97 százalékos szavazati aránnyal

Gereben Ágnes: Egy posztszovjet úr az angol királynőnél

Üzbegisztán


A november végén hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába érkező üzbég elnököt fogadta Major miniszterelnök, sőt II. Erzsébet brit uralkodó is. A hírre alighanem sokan felhördültek Iszlam Karimov szűkebb hazájában, de a posztszovjet térség számos más pontján is.

Üzbegisztánban ugyanis a többpártrendszer alig több, mint formalitás: az engedélyezett három pártból kettőnek a vezetőit folyamatosan üldözik, s mindössze két társadalmi szervezet működhetne legálisan, ha hagynák.


Gereben Ágnes: Batono Eduard régi-új szerepben

Grúzia


Sevardnadze politikai és katonai vezetése az elmúlt héten az orosz fegyverekkel újra legyőzött exelnök nyugat-grúziai szülővárosában, Zugdidiben ült össze.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon