Skip to main content

Hack Péter

Hack Péter: Közigazgatási bíráskodás


A törvényjavaslat mind előterjesztésének módjában, mind tartalmában tipikus terméke a kormány jogalkotási gyakorlatának.

(Andorfer Miklós), Hack Péter: Kis János úrnak / Észrevételek Andorfer Miklós r. főhadnagy leveléhez

(Szólt szám, fáj fejem – megjelent a Beszélő 1990. május 12-i számában)


BM ORFK VIZSGÁLATI OSZTÁLY
Központi Vizsgálati Alosztály

Szám: 85-65-25/1990.-bű.

KIS JÁNOS úrnak
AB-Beszélő Kft.
szerkesztőbizottság elnökének!

1084 Budapest
Déri Miksa u. 10.

Tisztelt Elnök Úr!

A Beszélő 1990. május 12-i számában „Szólt szám, fáj fejem” címmel megjelent cikkre reagálva az alábbiakról kívánom tájékoztatni: Az 1990. február 7-én a XII. kerületi tanács épületében megtartott lakossági fórumon – a cikkben leírtakkal ellentétben – Kovács György állampolgár véleményében nem „bírálni merészelte” dr.














Hack Péter: Demokrácia fékhibákkal

A lap szerkesztői augusztus elején kerestek meg azzal a kéréssel, hogy októberre írjak cikket arról, hogy „miként szorulnak ki a köz legfontosabb ügyei a választások körüli diskurzusból, miként, miért romlanak a közügyek nyilvános pertraktálásának esélyei”.

A felkérés bizonyítja, hogy azok a problémák, amelyek a szeptemberi eseményekben eszkalálódtak, nagyon jól érezhetően jelen voltak a magyar társadalomban, és a kérdés csupán az volt, mikor és milyen intenzitással törnek felszínre.

Hack Péter: Az ügyészség, a velünk élő múlt

Még fél év van hátra a jelenlegi legfőbb ügyész hatéves mandátumából, azt azonban már most láthatjuk, hogy ez az időszak nem fog az ügyészség történetének legfényesebb korszakaként bevonulni a történelembe.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon