Hack Péter

Hack Péter: Viták az ügyészségről


A 2003-as esztendő politikai vitáinak egyik fontos vonulata volt az egyes közjogi intézmények helyéről és szerepéről kialakult polémia.

Hack Péter: A korrupcióellenes politika kudarcairól


Magyarországon az 1990-es rendszerváltó választásokat leszámítva mindegyik országgyűlési választás egyik központi kérdése volt a korrupció. 1994-ben és 1998-ban a választást megnyerő politikai erők mind tisztább közélet ígéretével szereztek győzelmet.

Így történt 2002-ben is, amikor a jelenleg kormányzó pártok nem utolsósorban az MFB körüli ügyek, a pályáztatás nélküli autópálya-építés, a Defend-ügy, Simicska Lajos és Varga Tamás ügyletei miatt veszítették el a választásokat.


Hack Péter: Tisztelt Küldöttgyűlés!


Kedves barátaim,

Úgy hiszem, a mai napon nincsen fontosabb dolgunk, mint őszintének lenni. Szembe kell néznünk azzal, hogy az MSZP-vel való közös kormányzásnak a fő kárvallottja az SZDSZ. A párt napjainkban eddigi történetének talán legmélyebb válságát éli át. Többről van szó, mint népszerűtlen kormányzati döntések következményeiről. Ezt zokszó nélkül vállalnánk, hiszen számítottunk arra, hogy a gazdasági stabilizációt kísérhetik társadalmi feszültségek és népszerűtlen döntések. Ma az SZDSZ eróziójáról és válságáról szól a történet. Cselekednünk kell, amíg nem késő.


Hack Péter: Jogalkotási munkaverseny


Az őszi ülésszak jogalkotási programja jól mutatja, hogy azért vannak területek, ahol a kormány – bár jó lenne, ha nem így lenne, de – követi elődje gyakorlatát. Az a törvényalkotási programjavaslat, amit a miniszterelnök szeptember 8-án juttatott el az Országgyűléshez, úgy tűnik, ugyanazon a nyomon halad, mint az előző kormányok ilyen irányú javaslatai.

Emlékezetes, hogy az Antall-kormány félévente egyenként több mint 50 törvényjavaslatot tartalmazó csomagot tett az Országgyűlés asztalára.


Hack Péter: Az önmérséklet garanciái

Alkotmánykonferencia


Az egyik álláspont szerint az 1989–90-ben lezárult alkotmányozási reformfolyamat eredményeként létrejött szöveg olyan alkotmányos kereteket teremtett, amelyeknek sürgős megváltoztatása nem indokolt, hiszen az elmúlt évek különösebb alkotmányos válságok nélkül teltek, és ilyenekre a jövőben sem kell számítani.

Hack Péter: Magyar Törvény(rak)tár


Mielőtt azonban a meglévő kormányzati tervek és az Országgyűlés által már napirendre vett, de még nem tárgyalt törvények számbavételével találgatásokba bocsátkoznék, érdemes áttekinteni, hogy milyen feltételek mellett kezdi meg munkáját az Országgyűlés. A nyár elején megjelent közvélemény-kutatások egyértelműen mutatták, hogy az Országgyűlés iránti tisztelet és bizalom a lakosság körében rendkívül alacsony.

Hack Péter: A jogrendszer „átalakításának” újabb fél éve


Az Országgyűlés nyári szünete előtt, az MDF sajtótájékoztatóján Kutrucz Katalin ismét emlékeztetett arra, hogy a közvélemény lesújtó ítélete ellenére a Tisztelt Ház minden bizonnyal „világbajnoka” a törvényalkotásnak.

Hack Péter: A jogbiztonság ígérete

Részletek Hack Péter előadásából
Centrumpárti zászlóbontás


Ha visszatekintünk a ’89-es választásokra, azt látjuk, hogy a mi pártunk volt az, amelyik a legradikálisabban rendszert változtató pártként tűnt fel a választók szemében, és mégis alulmaradt. A győztes az a párt lett, amelyik azt ígérte a választópolgároknak, hogy viszonylag nyugodtan, simán át tudja vezetni ezt az országot a szocializmusból a polgári társadalomba.

Hack Péter: Mindenhez a többség sem elég


Kormányzati preferenciák

A számok bűvöletében élő politikai elemzők igazán elégedettek lehetnek, hiszen az Országgyűlés ez év első félévében 24 új törvényt, 10 törvénymódosítást, 26 országgyűlési határozatot és 1 állásfoglalást alkotott. Az elfogadott törvények és törvénymódosítások számánál azonban többet mond, hogy mely kérdések szabályozásáról született törvény, és melyek azok a területek, amelyeknek törvényi szabályozása – bár a kormány által is tudottan sürgős feladat – mégis későbbre halasztódik.


Hack Péter: Kommentárok az „ügynöktörvényhez”

Napirenden


A belügyminiszter és az MDF-es képviselők a törvény benyújtásával egyidejűleg tökéletesen megfeledkeztek korábbi nyilatkozataikról, amelyekkel az SZDSZ-es törvényjavaslatot támadták. Így Boross úr már nem emlékezik sem elődjének azon nyilatkozataira, amelyekkel a rendelkezésre álló adatok bizonytalanságaira hivatkozva utasítja el a kérdés rendezését, sem saját hasonló tartalmú nyilatkozataira. (Horváth Balázs a Magyar Nemzet 1990. szeptember 4-i számában például kijelentette azt is: „A titkosszolgálat munkája nem lehet üldözés tárgya.