Skip to main content

Horváth G. György

Horváth G. György: Egy földhözragadt megközelítés

2016. március 3.

A liberalizmus gyengesége a 21. század elején, avagy mi szól a szabadelvűség és piacgazdaság mellett

Az elvi, tudományos leírást igénylőinek Kis János műveit ajánlom.

Horváth G. György: Demokrácia értelmezése, köz(ös)jó

2015. május 21.

2 hozzászólás

Melyek demokráciánk legsúlyosabb bajai, hogyan lehet ezeket gyógyítani? Milyen kihívásokkal kell szembesülnie a demokráciáknak a XXI. században? Hogyan illeszthető a közvetlen- és a parlamenti demokrácia? Milyen államszervezet, önkormányzatiság, választási rendszer szolgálja az értékeket?

1. Demokráciánk betegségei

Horváth G. György: Az FNA-t bevezetni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem

2015. február 24.

Kedvenc hipotézisem, amit bizonyítani nem tudok, de mélyen hiszek benne: az ember abban különbözik a környezetétől, hogy társas lény, a szocietas tagja – s így cselekedeteit nem pusztán a fajfenntartás vezérli, hanem képes belátni, hogy érdeke a társadalom hosszú távú fenntarthatósága: beleértve a gazdaságot, környezetet, társas kapcsolatokat, kultúrát egyaránt, amit összefoglalóan közjónak nevezek.

Célok, teljesítmény, elégedettség – boldogság

Kedvenc hipotézisem, amit bizonyítani nem tudok, de mélyen hiszek benne: az ember abban különbözik a környezetétől, hogy társas lény, a szocietas tagja – s így cselekedeteit nem pusztán a fajfenntartás vezérli, hanem képes belátni, hogy érdeke a társadalom hosszú távú fenntarthatósága: beleértve a gazdaságot, környezetet, társas kapcsolatokat, kultúrát egyaránt, amit összefoglalóan közjónak nevezek.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon