Skip to main content

Kozák László

Kozák László: A karbantartók karbantartása

Légcsavar


Nehéz örökség

A vegyes vállalatnál jelentkező konfliktus egyidős a céggel. A Malév-menedzsment 1990-től folytatott „titkos” tárgyalásokat a Lockheeddel, de a tárgyalásokról csak egy év késéssel és csak részben kerültek nyilvánosságra adatok. A tárgyalók a Malévnál működő szakszervezetek kérése ellenére üzleti és vállalati titokként kezelték a szerződés tervezetét.


Kozák László: A titkos tb-kampány

Szociáldemokrata akadémia


Huhogók

Az ellenkampány már a választási törvény elfogadásával kezdődött. A kormánykoalíció ultimátum elé állította a szakszervezeteket – ha nem fogadják el a 25 százalékos részvételi küszöböt, nincs áldás a szakszervezetek közötti egyezségre –, és a szakszervezetek engedtek, attól tartva, hogy a vagyonvita folytatása a szakszervezeti mozgalom szétverését eredményezné.

A pártok, amelyek a rendszerváltás hajnalán még a tb-átalakítás hívei voltak, ma már nem siettetik a tb-vagyon és a tb-igazgatás mint gazdasági-hatalmi tényező megosztását.




Kozák László: Egy hűtőszekrény és egy 40-es égő

Az energiapolitika csapásirányai


Hétfőn, március 21-én munkásgyűlést tartottak a százhalombattai egységben; a közönség ingerülten értesült a rájuk váró energiapolitikái csapásirányról, és képtelen volt átérezni, hogy – legalábbis a kormány képviselői szerint – luxusháztartást vezet.

Vezérek tiltakozása


De március 11-én a Villamosenergiaipari Társaságok vezető testülete is védelmébe vette munkavállalói 43 filléres energiadíját.



Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon