Kozák László

Nyomtatóbarát változat

Hétfőn, március 21-én munkásgyűlést tartottak a százhalombattai egységben; a közönség ingerülten értesült a rájuk váró energiapolitikái csapásirányról, és képtelen volt átérezni, hogy – legalábbis a kormány képviselői szerint – luxusháztartást vezet.

Vezérek tiltakozása


De március 11-én a Villamosenergiaipari Társaságok vezető testülete is védelmébe vette munkavállalói 43 filléres energiadíját. Tehát az állami vállalatvezetők a tulajdonos, a kormány tervezett intézkedése ellen foglaltak állást.

Ugyanaznap a közlékeny ex-pénzügyminiszter egy, az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) működéséről rendezett konferencián kijelentette, hogy többek között azért fogadta el novemberben az energia csupán 6%-os forgalmi adóját, mert ez infláció mérséklési szempontból kapóra jött. Tudott arról ugyanis, hogy az MVM Rt. áremelést tervez. Tehát az MVM Rt. már régóta fontolgatta, hogy emeli a háztartási villamos energia árát, a mostani kormánytervezet pedig ezt kötötte össze a takarékossági retorikával és a munkavállalói kedvezmények megnyirbálásával.

Az állami vállalatvezetők magatartása nem példa nélküli. A decemberi vasutassztrájk során is egybeesett a szakszervezetek erőteljes fellépése a vállalat támogatásigényével. A MÁV vezetősége önmagában gyenge lett volna további központi támogatásokat kiharcolni, ezért nyomásgyakorlási eszközként megszellőztetett egy nagyarányú vonalbezárási és leépítési tervet.

Az MVM Rt., bár nyereséges gazdálkodást folytat, többlettámogatáshoz szeretne jutni a küszöbön álló privatizáció előtt. A vezérigazgatótól hallottuk hétfőn, a százhalombattai munkásgyűlésen, hogy a tulajdonos Állami Vagyonkezelő Rt.-nek el kellene ismernie többletköltségként a dolgozóknak önköltségi áron alul adott áramot. A Villamosenergia-ipari Társaságok említett nyilatkozata tehát azt a célt is szolgálja, hogy a munkavállalók ne a munkáltatókkal, hanem a kormánnyal kerüljenek szembe.

Szociális áremelés


Az MVM Rt. került ki győztesen a kormány és a bányászszakszervezetek összecsapásából is. Bekebelezte a pécsi, a mátravidéki és az ajkai bányavállalatot, domináns szerepet játszik a kormány energiapolitikájának kialakításában. Monopolhelyzete lehetővé teszi azt is, hogy érdekeit a kormány segítségével érvényesítse.

Taktikázása azonban nem minden esetben konzekvens, Szűcs István elszólása váratlan vihart kavart. Ugyanis a bányászok és a kormány decemberi egyezségének volt egy záradéka, miszerint a „megállapodásból fakadó terhek az MVM Rt. működőképességét, a dolgozók reáljövedelmét és a szociális-jóléti ellátottságukat nem veszélyeztethetik” (Beszélő, 1993. január 23.). Az sem vet jó fényt a kormány tisztviselőire, hogy az alkalmazottak 43 filléres energiadíját, amely a villamosáram-tarifának egy fajtája, akár az éjszakai áram, hol kedvezményként, hol juttatásként, hol az ebéd-hozzájárulással egy kategóriába tartozó költségként kezelik.

Igaz, a kormánytervezet tartalmaz szociális szempontokat is. Évi 600 kilowattórás nappali fogyasztásig megmaradna a 3,70 forintos tarifa, 3000 kilowattóráig pedig az 5,70, és e kedvezmények nem terjednének ki a garázsokra és a többi nem lakásként használt helyiségre. 600 kilowattóra egy hűtőszekrény és egy negyven wattos égő éves üzemben tartásához elég. A kormány szakértői viszont azt állítják, hogy a magyar családok átlagfogyasztásához közelebb áll ez az érték, mint a 3000 kWh-ás „luxushatár”. Az átlagfogyasztás közelebbi meghatározásában nincs egység a minisztérium vezetői között, de abban egyetértenek, hogy a villamosipari dolgozók „pazarolnak” – ámbár arról megint különbözőképpen vélekednek, vajon a dolgozók háromszor, négyszer vagy ötször többet fogyasztanak-e a kelleténél…

A bizonyítvány magyarázása

A kormánytervezetről a villamosipari szakszervezetek csak az újságokból értesültek, és bár március 5-től kezdve többször kérték az illetékeseket, lapunk megjelenéséig nem került sor a párbeszédre. A százhalombattai munkásgyűlésen Szűcs István azzal indokolta késlekedésüket, hogy „nem akarták elkapkodni a választ”. Nem is tették. Emiatt a szakszervezetek – a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Liga Villamosenergia- és Hőenergia-ipari Szövetsége, a Villamosenergia-ipari Ágazati Munkástanács és a Mérnökök, Technikusok Szabad Szakszervezete – március 16-án közös nyilatkozatban ítélték el az alkalmazotti tarifa tervezett emelését. A minisztérium által szervezett munkásgyűlésre pedig transzparenseikkel vonultak ki, és az újdonsült miniszter tájékozott és hurrogó tömeg előtt kényszerült érvelni tervezete mellett. A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartották, hogy a döntés előkészítésébe nem vonták be őket, és hogy a minisztérium az iparági érdekegyeztetést megkerülve az országos Érdekegyezetető Tanács elé kívánja vinni a problémát. Az alkalmazotti tarifa csak kiegészítette az alacsony béreket, nyugdíjakat – mondták a munkásgyűlésen a szakszervezeti vezetők –, és ami a piacosodást illeti, az eddig kedvezményezett háztartások bajosan választhatnak az energiaforrások között, hiszen más fűtési rendszerre átállni több százezer forintba kerül. Az a 17 ezer forint pedig, amit az MVM Rt. a dolgozókra évenként „ráfizet”, eltörpül például az olajmunkások 36 ezer forintos munkahelyi hozzájárulása mellett.

Az áremelés azonban csak egy a kormány tervezett tíz energiapolitikai intézkedése közül. Bizalmas információk szerint a jelenlegi pénzügyminiszter arra készül, hogy az összes alkalmazotti juttatást, kedvezményt, járulékot megszüntesse. És ez már nemcsak a villamosenergia-ipari dolgozók gondja lesz.

• Válassz szakszervezetet!