Egyre súlyosabb kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán megvalósulhatnak-e a szociális törvényben hivatkozásul vett európai normák, a jóléti állam filozófiája. A mintának tekintett államok jogfejlődésében a szociális jogok a polgári szabadságjogok kiteljesedéseként jöttek létre. Nálunk azonban a csoda elmaradt.
Krízis, kapkodás, mozgósítás
A fejlett országokban a segélyezés sehol sem játszik döntő szerepet, nem éri el a jóléti kiadások 20 százalékát sem. Az állampolgári ellátások – a definíció értelmében – nem jövedelemigazoláshoz kötöttek, a járulékfizetésen alapuló társadalombiztosítási ellátások és az állami vagy népbiztosítási jellegű egészségügyi ellátás sem szelektív. A szociális segélyezés házai gyakorlata viszont szinte teljes egészében az ún.
December, cigánygettó a Csikágóban. Tizennégy éves cigánylány egy szál nyári ruhában, papucsban, karján csecsemővel. „Rendes magyar emberek” a szomszédságból panaszkodnak erre a „mocskos”, „lusta”, „zajos” fajtára. Engem az Üllői úti aluljáróban néhány cigány zsebmetsző már másodszor próbál megkopasztani, de szemfüles vagyok. A fiúk a harmadik találkozáskor meg megismernek, és széles vigyorral kitérnek az utamból. Belátják, reménytelen eset vagyok. A családsegítőben már jobb a státusom.
Ma Erzsébetváros Budapest legsűrűbben lakott kerülete. A mindössze 2 négyzetkilométernyi területen 80 824 ember él. Ez a budapesti átlagot mintegy tízszeresen meghaladó lakósűrűség még a századforduló éveiben megindult rohamos iparosításnak és az ezzel járó letelepítési hullámnak köszönhető. Ebben az időben vált Budapest igazi világvárossá. Az egykori szép épületek mai állapota enyhén szólva lehangoló. Az évtizedek óta elmaradt restauráció csak az egyik ok. Legalább ekkora gond a lakások mérete.
A szociális ellátás egyik legtöbbet bírált területe a gyermekvédelem. Tegyük hozzá: joggal, hiszen a gyermek szociális hátterének rohamos és széles körű romlása ellenére mind a mai napig nem született meg egy korszerű gyermekvédelmi törvény, amely a gyerekek valós érdekeinek védelmét garantálná. Javaslatok, tervezetek persze akadnak szép számmal. A gyermekvédelem területén dolgozó szakembernek jogszabályok dzsungelén kell átverekednie magát, hogy végül a legfőbb útmutatóul szolgáló törvény kiegészített változatával találja szembe magát.
A társadalomnak egyre többe kerülnek az öregek – hallani gyakran. De vajon megkérdezték-e az időseket valaha is arról, mibe került nekik ez a társadalom?
Összeomló intézmények
A szociális ellátás egyik pillére, az állami nyugdíjrendszer igencsak ingatag. A nyugdíjak az évek során messze elmaradtak az infláció mögött, vásárlóértékük rohamosan csökkent, a nyugdíjasok munkalehetőségei a munkanélküliség növekedésével egyre inkább beszűkültek.
Az Esély Családsegítő és Közösségfejlesztő Szolgálat fél évvel ezelőtt kezdte meg gyakorlati munkáját, egy hosszan tartó, feltáró jellegű kutatás után.
Ma még nem tudjuk: ment-e a világ előbbre attól, hogy egy csapat elszánt ember valamit akar. De annyi bizonyos: fél év elegendő idő ahhoz, hogy megalapozottan lehessünk borúlátóak. Az elmúlt fél évben kb. 600 ember keresett fel minket. A rendszeres látogatók, vagyis az ügyfelek 57 százaléka kivétel nélkül „összetett eset”.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét