A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárást utoljára egy 1982-es törvényerejű rendeletben szabályozták, a kornak megfelelő gumiszabályokkal. A máig hatályban lévő tvr. természetesen még Elnöki Tanácsról beszél, és nem különíti el a különböző hatalmi ágak jogkörét és felelősségét. Akkor ez nem okozott fennakadást, hiszen a hatalmi ágak nem váltak szét egymástól.
Beszélő: Úgy hírlik, hogy előzőleg megmutatta Antall Józsefnek a kérdéses levelet.
Bereczki Vilmos: Hogyhogy előzőleg! Amikor megkaptam, akkor.
Beszélő: És megkérdezte tőle, hogy ez a levél hiteles-e.
B. V.: Igen, a Parlament folyosóján. Úgy gondoltam, hogy mivel a miniszterelnökre vonatkozó iromány került a kezembe, azt erkölcsileg egy koalíciós képviselőnek kötelessége a miniszterelnökkel közölni.
Beszélő: Ennek a levélnek az alapján hogyan ítéli meg a miniszterelnök úr politikai szerepét 1988–89-ben?
B.
A jövő héten (1991. június 17-én) is temetünk. Jászi Oszkárt, a Károlyi-kormány volt nemzetiségügyi miniszterét, a Polgári Radikális Párt hajdani alapító elnökét, aki 1957 februárjában halt meg emigrációban, a távoli Oberlinben (Ohio, USA). Viszontagságos élete során, kérészéletű miniszterségét leszámítva, egyetlen politikai rezsim szimpátiáját sem tudta elnyerni. Talán azért, mert politikai elveit soha nem igazította a napi politika, a történelem „tyúkpereinek” igényeihez.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 34 hét
9 év 7 hét
9 év 11 hét
9 év 11 hét
9 év 12 hét
9 év 13 hét
9 év 13 hét
9 év 15 hét
9 év 15 hét
9 év 15 hét