M. G. P. [Molnár Gál Péter]

M. G. P. [Molnár Gál Péter]: Schwitters és Dürrenmatt


Két kiállítás képei: Kurt Schwitters (1887–1948) életműve a Pompidou kulturális szerelőcsarnokában és a svájci drámaíró Friedrich Dürrenmatt (1921–1990) festményeinek gyűjteménye a párizsi Svájci Kulturális Központban (38, rue des Francs-Bourgeois). Mindketten a széthullottnak érzett világot igyekeztek keretek közé terelni, megszelídíteni legalább önmaguk számára. Schwitters ragasztóval, szeggel, körömollóval kinyírt részletekkel vagy lecsippentett, kiszaggatott foszlányok odaerősítésével próbálta meg esztétikailag összetákolni a szétesőt.

M. G. P. [Molnár Gál Péter]: Főszerepben: Kertész Imre


Megboldogult Incze Sándor érdeméül elmondható, hogy a kortárs írókat a Színházi Életben a nagyközönség személyes ismerőseivé reklámozta. Majd annyira ismerősen köszönt le az oldalakról Pakots József, pláne a monoklis Molnár fizimiskája, akár Biller Irén vagy Gombaszögi Frida arca. Egyed Zoltán is folytatta a szép szokást a Film Színház Irodalomban – bár nem volt annyira érdekelt a szerzői jogokban, mint a drámaliferáló Incze.

Mostanában a Kamra pincéjében átteleltetik az írókat.


M. G. P. [Molnár Gál Péter]: Töltőtoll-teátrum


Camera stylo


Cocteau kiadta a jelszót: legyen a felvevőgép olyan, akár a töltőtoll. A szakadatlan kéznél lévő, vizuális jegyzetkészítő lehetőség.

M. G. P. [Molnár Gál Péter]: „Sors, nyiss nekem tért…”


„E kakasvívó porondon / Elfér-e Frankhon földje?” – kérdi egy londoni színházi szakember. Szabadkozik a snassz kiállításért. Segítségül hívja a játszók és a nézők képzeletét: „E fa O-ba / Betömhető a sisak-rengeteg, / Mely megdermeszté Agineourt egét?” (V. Henrik. Prológus. Németh László fordítása.)

Forgószínpad. Süllyesztők-emelők. Lépcsőrendszerek. Fölszakított rivaldasor, betemetett zenekari árok. Gömbszínpad. Gyűrűszínpad. Térszínpad. Abzug bársonyfüggöny! Századunk színházi autonómusai szakadatlan bajlódtak a térrel.


M. G. P. [Molnár Gál Péter]: Kamra-kabaré

Halászék hatodik hete


Masszázs

Dereka körül törülközővel Tóth Jocó fekszik az asztalon. Lukáts Andor gyúrja. Kilazítja szakszerűen izomcsoportjait, fölkészíti a görcsös kis gubancot vállalásának beteljesítésére. Rác T. János: Túszejtés a kaszinóban (Népszabadság, 1994. október 17., hétfő 1, 10. oldal) tudatja, hogy vasárnapra virradóra az Aranybikában működő Első Magyar Játékkaszinó Kft. szórakozóhelyén egy tönkrement vállalkozó – bizonyos Papp Illés – túszokat szedett.

A masszázs elindít egy történetet.




M. G. P. [Molnár Gál Péter]: Hangosabban? Halkabban!

Halász Péter harmadik hete a Kamrában


Paprikáskrumpli redivivus


Kulináris drámatörténeti kvíz:

– Gyermekfejből gyúrt pástétom?

– Shakespeare.

– Uborkás szendvics?

– Oscar Wilde.

– Osztriga pezsgővel?

– Feydeau.

– Na és pirog teával?

– Csehov Antal.

– Hát vodka uborkával?

– Az bizony Gorkij.

– Paprikáskrumpli?

– Gergely Mártától Sarkadi Imréig, Sándor Kálmántól Urbán Ernőig.

Magyar színpadon illetlenség volt kimondani a paprikáskrumplit az utolsó negyven évben.



























M. G. P. [Molnár Gál Péter]: Hátha és mintha

Halász Péter második hete a Kamrában


Ophelia őrülési jelenete


Nem nélkülözi a tébolyt elszántan két hónapig esténként új darabot írni a másnapi újságból, délelőtt elpróbálni, megtanulni szövegét, és este szétosztani a trónteremben, mint Polonius leánya: „Nesze, neked ánis meg galambvirág…”

Persze az sem nélkülözi a tébolyt, hogy egyazon színházba jár valaki. Ugyanazt a tizennégy embert nézi estéről estére. Átveszi ritmusukat. Megismerkedik reakcióikkal. Összefekszik velük valósággal egy szűk térben.



M. G. P. [Molnár Gál Péter]: Találka a szabadsággal

Halász Péter első hete a Kamrában


Mit szólna hozzá Aczél elvtárs – nem a megvalósításhoz, csupán a fölmerülő ötlethez –, hogy az aznapi újság kiváltotta képzettársításokra épülően beleimprovizálnak a vakvilágba egy színielőadást? Nem is egyszer, de mindjárt tizenkettőt szeptemberben, tizenhatot októberben. Minden este mást. Teljességgel különbözőt. Mit szólt volna az ellenőrizhetetlen rögtönzéshez? Még gróf Teleki Géza kultuszminiszter is aggodalmasan csóválta volna a fejét, ha a debreceni kormány szavatolta bejáratos demokráciában Palasovszky Ödönnek hasonló dada rokonságú szabadosság jut eszébe.