Skip to main content

Magyar Bálint

Magyar Bálint: „Éberen őrködni dolgozó népünk felett”*

Begyűjtési kampány: Dunapataj, 1951
Gábornak, a nyolcvanas évekbeli szociológiai barangolásainkat idézve, szeretettel: Bálint
 

A kampány fogalmának meghatározásaként a szovjet enciklopédiában az olvasható, hogy a kampány „meghatározott időre történő, speciálisan szervezett munka, tevékenység fontos soron lévő társadalompolitikai, gazdasági vagy kulturális rendszabályok életbe léptetésére”.

E meghatározással akár egyet is érthetünk, legfeljebb másként kellene megfogalmaznunk a benne rejlő mondandót.

 

Havas 70 – I. kötet >>>
Havas 70 – II. kötet>>>

Magyar Bálint: 2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten

„Mit kívánna ma a magyar nemzet?”


Felelős minisztériumot, azaz felelős kormányt Buda-Pesten – szól a negyvennyolcas követelések második pontja. Ma egy kormány két értelemben lehet felelős: felelős lehet az Országgyűlésnek, és felelős lehet a törvényeknek. Az előbbiről, az Országgyűlésnek való felelősségről, nevezetesen arról, hogy a jelenlegi kormány miként kívánja az Országgyűlésnek felelőtlen kormány gyakorlatát kiépíteni, és ennek céljából korlátozni a parlament ellenőrző hatalmát, funkcióját és szerepét – nos erről Pető Iván fog beszélni. Egy kormány ugyanakkor felelős a törvények betartásáért-betartatásáért is.

Magyar Bálint, Vitányi Iván: Magyar út a demokráciába / Türelem a nemzeten belül, türelem a nemzetek között


Magyar út a demokráciába

Ezt énekeltük az előbb: „Megbűnhődte már a nép a múltat s jövendőt.” Azért vagyunk itt, mert nem akarunk ismét bűnhődni. Márpedig, ha a szélsőjobb hatalmi tervei valóra válnának, megint szenvedésként, bűnhődésként kellene újra végigélnünk a magyar történelmet.

Azért vagyunk itt, mert meg akarjuk védeni a demokráciát. Ha sikerült kiszabadulnunk a demokráciátlan baloldal uralma alól, akkor most el kell tudnunk kerülni a hasonlóképpen demokráciátlan szélsőjobb hatalmát is. Miért ellene harcolunk most a szélsőségek közül?




Magyar Bálint: Plagizál a kormány?

Magyar Bálint napirend előtti felszólalása


Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim!

Vannak olyan, a nemzetet érintő fontos ügyek, amelyekben teljes az egyetértés a kormányzó pártok és az ellenzék között, mind a célokat, mind azok elérésének módját, eszközeit, illetve a megvalósításuk módját illetően. Bizonyos ügyekben néha még a szakértőink is közösek.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon