Skip to main content

Mangel Gyöngyi

Mangel Gyöngyi: Még egy Nagymaros


Hittem, hogy Grósz Disneylandjének ötletét az előző politikai rendszerrel együtt kidobják. Tévedtem. Most itt van helyette a Honfoglalási Disneyland.

A bécsi kezdet

1989-ben, a szakszervezeti Liga révén belekeveredtem egy találkozó szervezésébe a bécsi Expo-tervezők és az akkor még gyengécske politikai pártok között. Mint a parlamenti képviselők dunai hajókáztatásánál, ugyancsak kitettek magukért a nagymarosi vízlépcső ügyében a bécsiek. Két napig parádés vendéglátást adtak.




Mangel Gyöngyi: Öxpo


A kérdésekre választ nem, csak hangzatos szólamokat kaptunk, úgymint: az Expo infrastrukturális beruházásai környezetvédelmi szempontból is minden kérdést megoldanak, a környezet állapota csak javulni fog stb. (Különben is a zöldek menjenek vissza a fára!)

Az ilyen súlyos érvek hatása alatt meghajoltunk. Baráth Etelka annyiszor mondta már, hogy legyen ökológiai célja a világkiállításnak, hogy komolyan elkezdtünk gondolkodni, vajon miként is lehet ezt megvalósítani.

Itt van például a kiállítás eszmei mondanivalója: Híd a jövőbe.




Mangel Gyöngyi: Egy Csernobil elég volt


„Kell-e nekünk atomenergia?” – kérdezi Valkó János vitaindítója (lásd: Beszélő, 19.).

Foltányi Zsuzsához hasonlóan (Beszélő, 23. szám) úgy gondolom, az energiatakarékosságban még nagy lehetőségek vannak. Annyi minden bizonnyal, hogy a „milyen erőművet építsünk?” kérdését néhány évvel elodázzuk. Ez a kis haladék elég lesz az

energiakoncepció

kidolgozására.

És azután? Lignit vagy atom? Olajszármazék, földgáz vagy atom? Ma már ennél több alternatívát kell megvizsgálni.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon