A világkiállítást ellenzők érveinek nagyobb részével egyetértek. Az egyébként is egyre rosszabb helyzetben lévő adófizetőkre a világkiállítás megvalósításának költségeit nem lehet ráterhelni. Mindannyiunkat nyomaszt még a „szocialista nagyberuházások” emléke, és még jobban megvalósult emlékműveik. Egy „nemzetiszínű nagyberuházás” csak egy a kis fehérrel és zölddel különbözne a korábbiak monoton vörösétől.
E levél aláírói
ÁLLAMPOLGÁRI JAVASLATTAL fordulnak az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottságához. Indítványunk megfogalmazására a 21/1983. (VI. 15.) MT számú kormányrendelet kibocsátása késztetett. Közelebbről az, hogy a rendelet új szabálysértési esetet vezet be a Magyar Népköztársaság jogrendjébe: a „sajtórendészeti szabálysértés”-t, így nevezi a 42. § azt, amikor valaki „engedély nélkül állít elő, vagy terjeszt olyan sajtóterméket, amelynek előállításához engedély szükséges, ... feltéve ..., hogy a cselekményt csekély mennyiségű sajtótermékre követték el”.
Amit látok, nem szép, nem csúnya, termelőmód, hatalmi szerkezet,
kölcsönösen gondoljuk egymást, de hogy kifejtsem magam, belőle, tudnom kell,
amilyen szárazon csak lehet, hogy benne állok, mint a szög.
Konrád György
A kelet-európai iparosítás hőskorában játszódó Wajda-film, Az ígéret földje hőseinek visszatérő mottója: „Neked sincs semmid, nekem sincs semmim, épp itt az ideje, hogy gyárat alapítsunk!” A kelet-európai szocializmusban, a személyes gazdasági autonómia kivívásának hőskorában hasonlót mond Kenedi értelmiségi szabadfogl
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
8 év 12 hét
10 év 37 hét
10 év 41 hét
10 év 41 hét
10 év 42 hét
10 év 43 hét
10 év 43 hét
10 év 45 hét
10 év 45 hét
10 év 46 hét