Skip to main content

Nagy Gergely

Bajomi Lázár Péter, Bozóki András, Gáspár Máté, Inkei Péter, Karsai György, Marsovszky Magdolna, Mélyi József, Nagy Gergely, Petőcz György, Vörös Miklós: A kulturális szféra helyzete Magyarországon

2013. július 3.

„Őszintén bevallom, jobban félek a sablontól, a vaskalapos reakciótól, a régi egyszerű utánzásával járó unalomtól, a művészi bátorság meggyengülésétől, mint a túl merész kísérletektől. Az erőteljes művészeti fejlődést nem az egyoldalú és mesterséges irányítás, hanem legjobban az egyéniség szabadsága fogja biztosítani.”
(Gróf Andrássy Gyula)

 

Nagy Gergely: Az eltűnt idő kutyája

Az ilyesmi szentimentalizmusra csábít. És ezt most el kellene kerülni. Máskor is, de most különösen, éppen, mert csábítás van. Adva van egy utcasarok, Budán. Ahol lakni egyre inkább nem világnézet többé, azaz újra az, csak éppen a világnak egy más nézete: Buda rátarti lett, kitaszítja a nem oda valót, és kisajátítja azt, amit sosem birtokolt.

Nagy Gergely: A vész vihara

Az általános iskolában, másodikban egyszer kiküldtek az óráról. Pontosítok: nem egyszer, hanem rendszeresen kiküldtek, mert általában beleszóltam az órákba. A kiküldés valójában nem volt büntetés, ugyanis kint sokkal jobb volt lenni, mint bent. De ezúttal úgy küldtek ki, hogy nem maradhattam a folyosón. Be kellett kéredzkednem a szomszéd terembe, a negyedikesekhez. Ott éppen ének­óra volt. Rezzenetlenül, fegyelmezetten ültek, ennyire fegyelmezett embercsoportot talán azóta sem láttam, pedig voltam fegyelmezett embercsoportokban az eltelt időben, például a Honvédségnél is.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon