Skip to main content

Nagy Imre

Nagy Imre: Délvidék

Keletnek túl nyugat, nyugatnak túl kelet


A magyar–jugoszláv határt a többi hat határszakaszhoz hasonlóan az első világháborút lezáró trianoni békediktátum után jelölték ki. A Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal közös határszakasz a Mura-vidéktől egészen a Tiszáig, illetve a Tiszától mintegy 20 km-re keletre az egykori Torontál megyéig (Rábáig) terjedt, s igen jelentős magyar lakosságú területek váltak Jugoszlávia részévé közvetlenül a magyar határ közelében. Természetes határokról csak részben beszélhetünk (Mura, Dráva), mert a győztes nagyhatalmak az országokat elválasztó zónát leginkább a XIX. sz.

Nagy Imre: Nagy Imre levele Donáth Ferenchez





Münnichnek adott válaszával egyetértek. Tegnap késő este felkeresett engem Roman Walter Bukarestből. Tegnap repült Budapestre. Hozzám Gheorghiu Dej és Kádár János együttes megbízásából jött.


Donáth Ferenc, Nagy Imre: Donáth Ferenc levele Molnár Miklóshoz / Nagy Imre levele Donáth Ferenchez


Donáth Ferenc levele Molnár Miklóshoz

Kedves Miklós!

A Méray Tibor Nagy Imre élete és halála című könyve alapján összeállított és a Szabad Európa Rádió által tíz részletben sugárzott adások egyike, a június 15-én közölt 9. adás lényegében ezt állította rólam: magamat mentve hamis, Nagy Imrét terhelő vallomást tettem a perben, azt állítván, hogy a Nagy Imre által november 4-én hajnalban beolvasott kormánynyilatkozatot ő fogalmazta, én csak előbb ceruzával majd géppel leírtam. Mindezt az ún.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon