Kovács Mihályt, az Agrobank elnökét rövid néhány hónapon belül másodszor tartóztatta le színpadias körülmények között (televíziós kamerák, bilincs, hajnali kopogtatás) a rendőrség – és másodszor helyezte szabadlábra a bíróság. Igaz, ez nem jelenti azt, hogy ártatlan: a bíróság később akkor is bűnösnek találhatja, ha most és novemberben megengedte neki, hogy szabadlábon védekezzék.
1994 elején Borisz Jelcin még az orosz demokraták reménysugara volt, az egyetlen politikus, akiről elhitték, hogy képes megállítani Zsirinovszkijt, a kiszámíthatatlan ultranacionalistát. Ma Zsirinovszkij Jelcin háborújának fő támogatója, míg korábbi hívei csapatostul fordítanak hátat az orosz elnöknek, diktatórikus törekvésekkel, a demokratikus reformok elárulásával vádolják, és kemény szavakkal ítélik el az egyre véresebbé váló csecsenföldi „rendteremtő” akcióját.
Elszállt remények
Nem sok jót lehet mondani, de azt el is mondják sokan, sokfelé („elharsogják Kelettől Nyugatig”).
Két-három évvel ezelőtt a nemzetközi helyét újra kereső Oroszország még talán szemet hunyt volna Magyarország és a hasonló helyzetű közép-európai országok NATO-felvétele fölött.
A sors fintora, hogy az Európai Együttműködési és Biztonsági Konferencia csúcstalálkozóján az együttműködés hiányáról és a bizonytalanságról kell beszélnem – jegyezte meg Alija Izetbegovics keserűen. A sors fintora bizony, de a nemzetközi szervezetek impotenciájának ordító bizonyítéka is. A délszláv válságban csődöt mondott az ENSZ, a NATO, az EU, a NYEU és igen, az EBEÉ is.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 49 hét
9 év 22 hét
9 év 26 hét
9 év 26 hét
9 év 27 hét
9 év 28 hét
9 év 28 hét
9 év 30 hét
9 év 30 hét
9 év 31 hét