(nem) [Neményi László]

Nyomtatóbarát változat

Kovács Mihályt, az Agrobank elnökét rövid néhány hónapon belül másodszor tartóztatta le színpadias körülmények között (televíziós kamerák, bilincs, hajnali kopogtatás) a rendőrség – és másodszor helyezte szabadlábra a bíróság. Igaz, ez nem jelenti azt, hogy ártatlan: a bíróság később akkor is bűnösnek találhatja, ha most és novemberben megengedte neki, hogy szabadlábon védekezzék. De a szabadlábra helyezés elrendelése (a második esetben a bíróság az „alapos gyanút” sem látta bizonyítottnak) mindenképpen arra utal, hogy a rendőrség megfontolatlanul elsiette a letartóztatásokat.

Tudom, egy (elképzelhető, hogy részben csalárd okokból) végét járó bank elnöke és egyben többségi tulajdonosa, akiről a nagyvárosi folklór igen színes történeteket vél (okkal vagy ok nélkül) igaznak, nem számíthat túl sok szimpátiára manapság, amikor milliárdos síbolások hírei rongálják az elnyomorodás miatt egyébként sem ragyogó közhangulatot. Ebben a légkörben egy bankár (vagy más „spekuláns” és „ügyeskedő”) látványos letartóztatása nem lehet népszerűtlen lépés, mert – ugyebár – ezekről mindent el lehet hinni, meg egyébként sem lehet ártatlan senki, akinek ilyen nehéz időkben pénze – sok pénze – van.

Az alakuló hazai vállalkozói elit jó néhány tagjáról valóban sok mindent el lehet képzelni. Csakhogy a rendőrséget nem azért fizetjük, amit el tud képzelni, hanem azért, amit kinyomoz. Ez a második Kovács-ügyben a bíróság szerint ez idáig elég kevés volt. Az ellene benyújtott első vádemelési javaslat sem lehet bombabiztos, hiszen az istennek sem akarja vádirattá kinőni magát. Lehet, hogy mindez azért történt így, mert Kovács úr túl ügyes, vagy a rendőrség túl ügyetlen. De az a lehetőség is fennáll, hogy a rendőrségnek nem nagyon van mit kinyomoznia, mivel Kovács úr büntetőjogi értelemben ártatlan. Miként korábban ártatlannak bizonyult Klapka és Simicska úr is, akik két másik – egymástól független – szenzációsan tálalt állítólagos gazdasági bűnügyben játszották akaratlanul a főszerepet.

A rendelkezésre álló információk alapján aligha kétséges, hogy a szóban forgó urak – Kovács Mihályt is beleértve – a legalitás határán tevékenykedtek, és kihasználtak minden olyan lehetőséget, amelyet a jogi kiskapuk nyújtanak. Ez ellen fel lehet, fel kell lépni. De nem a rendőrségnek, hanem a parlamentnek: törvénymódosításokkal, a jogi kiskapuk eltorlaszolásával. Ha ez elmarad, mert a törvényhozók többsége kedvezni akar egy meghatározott körnek, kívülállókat sem lehet a meglévő lehetőségek kihasználásától a rendőrséggel elriasztani. (Simicska úr üzleti ötletét például rendkívül könnyű lett volna kipukkasztani: csak el kellett volna törölni a külföldi szolgálatot teljesítőknek azt a semmivel sem indokolható privilégiumát, hogy vámmentesen hozhatnak be autókat.)

Kovács Mihály második, aranycsempészés gyanúja miatti letartóztatása időben egybeesett az Agrobank működésének felfüggesztésével, ami azután következett be, miután a többségi tulajdonos elutasított egy példátlanul vonzó üzleti ajánlatot: mondjon le üzletrészéről a bankban, ami úgyis elértéktelenedett. Az illetékesek szerint az egybeesés merő véletlen. Jó lenne ezt elhinni, mert ha az összefüggés mégis fennáll, akkor a pénzügyi kormányzat nem restellt egy Kadhafi tárgyalási módszereivel élni. De sajnos nehéz ezt elhinni, mivel az ajánlat módfeletti szemérmetlenségét azzal lehet a legjobban megmagyarázni, hogy az ajánlattévő tudatában volt: a megszokottnál hatásosabb érvvel is rendelkezik ebben az üzleti vitában.

• Néző-pont