Skip to main content

(neményi)

(neményi): Mit nem szabad az amerikai törvényhozóknak?


Alighanem az Egyesült Államok törvényhozóira vonatkoznak a világ legszigorúbb összeférhetetlenségi szabályai. E szabályok messzemenően korlátozzák a szenátorok és képviselők kongresszuson kívüli tevékenységének terjedelmét és jellegét, valamint – és ennek van igazán foga – azt az összeget, amelyet egy törvényhozó kongresszusi tiszteletdíjához hozzákereshet. A képviselők évi mellékkeresete nem haladhatja meg évi alaptiszteletdíjuk tizenöt százalékát. Ez az összeg 1992-ben szűk húszezer dollárra rúgott, amit hamburgersütéssel is meg lehet keresni.

(neményi): Új régi világrend


Még mindig – vagy már megint – lövöldözgetnek a különböző frontokon a hajdani Jugoszláviában, de most először a délszláv konfliktus történetében mégis el lehet képzelni, hogy sor kerül egy olyan rendezésre, amely meghozza a békét. Nem Kant örök békéjét persze, csak egy törékeny, fogcsikorgatva elviselt békét: a háború hiányát valójában.

A békét kívülről fogják ráerőltetni a hadakozó felekre – mármint ha sikerrel járnak a külső hatalmak –, onnan, ahonnan az antiintervencionista iskola szerint nem is lehetne.


(gyurovszky), (neményi): Whitewatergate / Árulás!?


Whitewatergate

A szokásos washingtoni politikai csatározások zaja – a demokraták és a republikánusok lelkesen civódnak az egészségügyi reform, a költségvetés, az adózás, az oroszpolitika, a Bosznia-politika és más köznapi dolgok fölött – egyelőre elnyomja azt a háttérmorajt, amit egy lassan botránnyá dagadó ügy okoz.


(neményi): Gyenge állam, erős állam


Az antietatizmus immáron másfél-két évtizede az egyik legbefolyásosabb politikai gondolat. Mifelénk annak a demokratikus ellenzéknek az eszmevilágából indult – göröngyös, kátyúkkal teli, mégis: hódító – útjára, amely a totalitárius ambícióiról teljesen soha le nem mondó represszív rendőrállammal fordult szembe.

(neményi): Drága ezüst


Nagy Tamás, a Köztársaság Párt és az Agrárszövetség közös jelöltje a leadott szavazatok 22,6%-ával a második helyet szerezte meg Komáromi István szocialista jelölt mögött a Bács-Kiskun megyei 4. számú választókörzetben március 21-én megtartott sikertelen pótválasztás első fordulójában.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon