Pályi András: Két lengyel szamizdat margójára

Európa újabbkori történelmében ismét Közép-Európáról beszélünk. Nem először és valószínűleg nem is utoljára. És éppen akkor – a nyolcvanas évek elején – kezdtük mi, ezen az égtájon élők európai hovatartozásunkat firtatni, amikor a Nyugat már-már „leírta” magában Európát. Az ő szemükben a politikai detant, a helsinki remények szétfoszlása, nem utolsó sorban a Szolidaritás lengyelországi betiltása után Európa nem látszott többnek, mint romantikus nosztalgiának, szépelgő ábrándnak.

• Tovább

Arató László, Hites Sándor, Pályi András: Kemény Zsigmond: Rajongók

• Tovább

Pályi András: A KOR és kora

Az a sztrájkhullám, amely 1976 júniusában végigsöpört Lengyelországon, nem az első és nem az utolsó ilyen esemény volt a lengyel szocializmus közel fél évszázados történetében; a közvetlen kiváltó ok sem számított újdonságnak: Jaroszewicz miniszterelnök június 23-án a szejmben megszavaztatta az élelmiszerárak adag 46%-os felemelését. A lengyel családok akkori költségvetésében – tekintettel az alacsony bérekre és a nyomorra – az élelmiszernek súlyponti szerepe volt, az embereket tehát elfogta az elkeseredés és a reménytelenség.

• Tovább