Skip to main content

Pető Iván

Pető Iván: Erős, alulról építkező érdekvédelmi szervezeteket


Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Most már talán valamennyien egyetértünk abban, hogy Magyarországon a múlt héten nem valamiféle benzinár-válság zajlott le, hanem nyílt politikai válság. A szabad demokraták nagy megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy az események kimenetele végül is a tárgyalóasztalnál dőlt el. Örülünk annak, hogy nem került sor karhatalmi erőszak alkalmazására; örülünk annak, hogy a tiltakozó megmozdulás résztvevői mindvégig megőrizték fellépésük békés jellegét, és örülünk a megegyezésnek is.

De ne higgyük, hogy ezzel a politikai válságnak is vége van.


Pető Iván: Pénzt a párthoz, vagy pártot a pénzhez?


E sorok írójának könnyebb és kellemesebb volt az állampárt képviselőivel tárgyalni arról, hogy csökkentsék 10%-kal az MSZMP ez évi, 1 milliárdosra tervezett költségvetési támogatását, mint az érintett pártokkal megegyezni az ennek nyomán rendelkezésre álló 100 millió forint elosztásáról. Ha nem 10 milliókról, magukat politikusnak vélő emberekről, a leendő demokratikus parlamentre tekintő pártokról lenne szó, tán még komédiának is nevezhetnénk a történteket.

Pető Iván: Levél Mink Andrásnak

Hozzászólás a 2008. októberi Beszélő-beszélgetéshez

Kedves András!

A Beszélő ez évi 10. számában, a Szent-Iványi Istvánnal folytatott beszélgetésben azt mondjátok kérdezőtársaddal, Révész Sándorral: „Az elvfeladásban fő bűnösnek tekinthető pragmatikus csoporttal – Magyar Bálint, Kuncze, Pető stb. – szemben Bauer Tamás, Fodor Gábor és a hozzájuk közel állók képviselték a szabadelvű következetességet…

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon