Skip to main content

[Révész Sándor]

[Révész Sándor]: Paff!

Napindító értekezlet a Politikai Adások Főszerkesztőségében


Gabika menjen ki!

„Babiczky Klára: Gabika, a magnót kapcsolja ki, és menjen ki… vagy kénytelen vagyok rendészt hívni...”

Nem érti a Klára

„B. K.: …elhangzott, hogy Csúcs László kifejezett kérésére elmondjátok ezt a közleményt, és leadtátok a négy nappal ezelőtti közleményét…

Pálfy István (a Krónika rovatvezetője): Mindennap ezt adjuk…

B. K.: Ma reggel azt kellett volna adni, ami a legfrissebb, természetesen, amit tegnap este adott ki közleményt…

P.












[Révész Sándor]: A rádiótörő és a rádióbél

A Magyar Rádió műsorszerkezete


A Magyar Rádió műsorszerkezetére a ciklikusság jellemző. Mindhárom adó műsorrendje napi, heti, havi ciklusokban szabályozott. Az egyes ciklusokban közel azonos helyen, közel azonos időtartamban hasonló jellegű műsorok ismétlődnek.

[Révész Sándor]: Lyukas a garas

Borravaló kiérdemesült munkanélkülieknek


A civilizált világban nemigen fordul elő, hogy az állam semmilyen formában nem gondoskodik azoknak a munkanélkülieknek a betevő falatjáról, akik nem kapnak munkanélküli-járadékot. Nálunk ez év március 11-ig ez volt a helyzet. Ekkor megjelent egy kormányrendelet az ellátatlan munkanélküliek segélyezésének átmeneti szabályozásáról. Ennek a rendeletnek három apró hibája van: 1. Egy árva buznyákot sem kapnak azok, akik sohasem voltak jogosultak munkanélküli-járadékra (például azért, mert szakképzetlen pályakezdők). 2.

[Révész Sándor]: Szabályszerű kivégzés


„– Én mondom, nagy marha volt ez a Solymosi! Marhák voltak mind.

Loboncos hajú fiatalember összegzi rezignáltán véleményét. Láthatóan ez a tömör fogalmazás hatással van a mellette álló hasonló korú két fiúra, mert mindketten helyeslőén bólogatnak. (…)

– Majd’ egykorúak vagytok…

– Az lehet, de nem egyformák. Ezek a mai gyerekek egészen mások, mint mi voltunk. Ezek általában durvák, kötekedők, agresszívek. Vadállatok. És micsoda marhák!”

(Varjú Frigyes: Az utolsó járat, Ország-Világ)

Dr.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon