[Révész Sándor]

Nyomtatóbarát változat

Gabika menjen ki!

„Babiczky Klára: Gabika, a magnót kapcsolja ki, és menjen ki… vagy kénytelen vagyok rendészt hívni...”

Nem érti a Klára

„B. K.: …elhangzott, hogy Csúcs László kifejezett kérésére elmondjátok ezt a közleményt, és leadtátok a négy nappal ezelőtti közleményét…

Pálfy István (a Krónika rovatvezetője): Mindennap ezt adjuk…

B. K.: Ma reggel azt kellett volna adni, ami a legfrissebb, természetesen, amit tegnap este adott ki közleményt…

P. L: Laci, megkérlek, magyarázd el ezt a szituációt, mert, úgy látszik, nem érti a Klára. (…)

Zeley László (a Kossuth adó másik főszerkesztő-helyettese): Tudniillik egy húszéves műsor, ha megszűnik, a közszolgálati rádió köteles legalább négy-öt napon át fölhívni a hallgatók figyelmét korrekten, hogy milyen okból szüntették meg.

B. K.: Jó, akkor pedig illett volna hozzáfűzni az alelnök újabb közleményét.

Nej György: Mely szerint?

B. K: Amely szerint a kinevezésről szólt (ti. Babiczky Klára kinevezéséről – a szerk.), illetve a Híradótól, az Egyenlegtől felfüggesztett, eltávolított… (A szerkesztők rádióbeli foglalkoztatásának tilalmáról – a szerk.) (…)

N. Gy.: A tegnapi hírműsorokban végig szerepelt.

B. K.: Igen, azt kérem, hogy akkor hozzák… (…)

N. Gy.: A lapszemle helyén nem hangozhat el, mert nem a lapszemlére vonatkozott. A lapszemle helyén az hangzott el, amit hétfőn kiadott.

B. K.: És most hány napig akarjátok adni?

N. Gy.: Most mért éntőlem kérdezed?

B. K.: Hány napig akarjátok ezt adni?

N. Gy.: Ameddig a Csúcs nem vonja vissza, addig.

B. K.: Akkor vedd úgy, hogy visszavonta, vedd úgy!

N. Gy.: Kérek szépen erről valami papírt!

B. K.: Jó, fogok hozni papírt.”

A kollégáknak jó kedvük van

„Hável József (beszámol a tízórási hírek külpolitikai anyagáról): Bernáttól, Keresztytől kértem a francia, német álláspontot a csúccsal kapcsolatban. (…)

B. K.: Kivel kapcsolatban?!

H. J.: A csúcstalálkozóval… (Röhögés)

B. K.: Örülök, hogy ilyen jó kedvük van a kollégáknak.”

Gabika jöjjön vissza

„B. K.: Legyen szíves, kapcsolja ki a magnót, és kérem a kazettát! Legyen szíves, kapcsolja ki a magnót!

Avar Károly: Nem kapja meg a kazettát, kedves asszonyom (…), ez az én magánfelvételem, meg a mi magánfelvételünk…

Zeley László: …le kell írnunk a jegyzőkönyvet, ami itt történik, és mindig magnóról írjuk.

B. K.: (Leszögezi, hogy nem mindig vették magnóra a napindító értekezletet.)

Z. L.: Akkor gyorsíró volt jelen.

B. K.: Kérem az Évát vagy a Gabikát (gyorsírók – a szerk.), hogy jöjjön be, a magnót meg legyenek szívesek…

A. K.: A magnót nem kapcsoljuk ki.

B. K: Maga kicsoda?

A. K: Én Avar Károly vagyok, ennek a hírszerkesztőségnek a turnusvezetője, és itt az értekezlet résztvevője. Holnap én szerkesztem a Déli Krónikát. (…)

B. K.: Legyen olyan kedves, kapcsolja ki a magnót!

Z. L.: Kérem, a következő a jogi helyzet: a holnapi nap és a holnaputáni nap elnöki ügyeletese Ónódy György, ilyen esetben a mi jogunk föl van függesztve, még az alelnök úré is, tehát alelnöki hatáskört gyakorol. Ónódy úr, kérdezem, hogy óhajtja-e a szombati–vasárnapi tükröt magnóról hallani és ellenőrizni, tudniillik neked kell adott helyzetben dönteni műsorlevételről és hasonlókról.

Ó. Gy.: Az jobb, ha megvan tekercsen, miután nem volt gépírónő…

B. K.: Jó, rendben van, akkor a tekercset az értekezlet végén én szeretném meghallgatni. (…)

A. K.: Az természetes, sőt, le fogjuk másolni, és adunk egy példányt. Együtt másoljuk le, jó?”

Egy főszerkesztő, aki nincs

„Szörényi Péter: …Klára, arra kérem, érje el, bár ez évek óta húzódó probléma, hogy nekem kellene vasárnap délre két darab URH-s kocsi. Az indok a következő: a Magyar Békeszövetség…

B. K: A Krónika főszerkesztőjének a feladata.

Sz. P.: Tessék?

B. K.: Ez a Krónika főszerkesztőjének feladata, kedves Péter.

Sz. P.: A Krónikának nincs főszerkesztője.

B. K.: Nincs? Hát úgy tudom, hogy a Pálfy István…

Sz. P.: Az rovatvezető.”

Ez egy borzasztó dolog lehet

„Mester Ákos: Bocsánatot kérek, szabad megszólalnom? Ne haragudjék! Mester Ákosnak hívnak, még nem ismerjük egymást…

B. K.: Nem köszönt, amikor belépett, de azért parancsoljon!

M. Á.: Kezit csókolom!

B. K.: Jó napot kívánok!

M. A.: Még nem ismerjük egymást. Mester Ákosnak hívnak, én itt dolgozom az épületben, nem olyan régóta, 30 éve mindössze, nincs még nagy tapasztalatom, már sok értekezleten részt vettem, de még azt nem hallottam, hogy nem szabad összegyűlni.

B. K.: Nem arról volt szó, hogy nem szabad, most is ismétlem, kedves Ákos, arról van szó…

M. Á.: Tessék engem Mester úrnak hívni, jó?

B. K.: Arról van szó, hogy az elnöki hivatal engedélyeztetése, előzetes bejelentés nélkül – erről volt szó. (…)

M. Á.: Értem.

B. K.: Ennyi az egész.

M. Á.: Csak azt szeretném megkérdezni, hogy miért.

B. K.: Csak, mondhatnám ezt is, de mint az előbb már mondtam, a műsorkészítést veszélyezteti az örökös gyűléseztetés. (…) Bárki gyűlésezhet kint, az épületen kívül.

Domány András: Az jobban veszélyezteti, mert akkor nehezebb visszamenni a helyére.

B. K.: Nyilván csak az megy el, akinek nem kell dolgoznia.

M. Á.: Ezt írásban is tetszene?

B. K.: Hogyne! Írásban, mondtam, írásban.

M. Á.: Meg fogjuk kapni?

B. K.: Igen, igen, igen!

M. Á.: Nagyon szépen köszönöm!

B. K.: Nagyon szívesen! (…)

Márványi Péter: Történt valami tegnap a gyűlések miatt, amiből arra lehetett következtetni, hogy a tegnap megtartott gyűlések bármiféleképpen befolyásolták az elhangzott műsorokat?

B. K.: Hogyne, hogyne, egyértelmű uszítás történt Rózsa Péter részéről a sztrájkra. Magam voltam fültanúja. (…)

D. A.: Nemcsak Rózsa Péter mondta, elég sokan beszéltek erről.

B. K.: Erről is megvan a megfelelő törvényi szabályozás. Tehát ezzel a dologgal kapcsolatban még mindig van kérdésük… sajnálatosan…

Kardos Ernő: Éppen ezért nem számít uszításnak, miután van róla törvényi szabályozás. A szakszervezetnek a joga, hogy ezt mérlegelje.

D. A.: Éppen arról informálódtunk, és mi ezt tudomásul vettük, amikor a jogi szakértők mondták, hogy mihez nincs jogunk.

B. K.: Igen, rendben van, de gondolom, ezt már tudomásul vették délelőtt, aztán délután is, gondolom, több gyűlést nem rendeznek.

D. A.: De bocsánat, délelőtt és délután között történt valami, például az Ön kinevezése.

B. K.: Igen, hát ez egy borzasztó dolog lehet.

D. A.: Délelőtt szerettünk volna tájékoztatást kérni, de nem kívánt adni.

B. K.: Nem hívtak meg arra a bizonyos gyűlésre.

Többen: Mindenki hívta, itt állt az ajtóban.

M. P.: Aranyom, hát itt állt az ajtóban, nem emlékszik?

B. K.: Bocsánat, hát véletlenül megálltam. (…) Nem tudtam róla.

Avar Károly: De akkor egyöntetűen hívtuk.

M. P.: Bocsánat, két különböző dologról van szó. Az első dologról, ugye, amit az alelnök úr utasításként vagy nem tudom miként kiadott, ugye a műsorkészítés biztonságáról volt szó, abból arra lehetett következtetni, hogy arról van szó, hogy túl sokat gyűlésezünk, és nincsenek az emberek a munkahelyükön, tehát ezért kerül veszélybe az adás. (…) Ez egy abszolút új fejlemény, hogy ezek szerint a gyűlések tartalma veszélyezteti. Ez két különböző dolog. E pillanatban melyikről van szó?

B. K.: Kérem, nem óhajtok erről tovább beszélni, mondtam, írásban megkapják, ragozhatjuk, teljesen fölösleges, elismételhetem még a gyengébbek kedvéért néhányszor a mondatot, ha óhajtják, szívesen fölvétetem magnóra is, és itt egyvégtében játszhatják vissza, ha nem egyértelmű…

K. E.: Én úgy érzem, hogy gyengébb vagyok, úgyhogy, szeretném, ha még egy mondatot elmondana. Azt szeretném, ha elmondaná, hogy megtagadhatja-e az elnöki hivatal azt, hogy mi itt összegyűljünk. Illetve milyen szabályozásra fogja engedélyezni, és milyen szabályozásra fogja megtagadni, gondolom, hogy szabályozni kellene ezt, hogy tudjuk, hogy milyen esetben gyűlhetünk össze, és milyen esetben utasíthatják el a kérésünket, én úgy gondolom, hogy…

B. K.: Na jó, énnekem erre sajnos nincs időm, mert rengeteg más dolgom van, úgyhogy az írásban megkapott szöveget tanulmányozza, kedves úr, és…

K. E.: Szeretném, ha engem se kedvesezne. (…)

A. K.: Asszonyom, hogyan másoljuk le, hogy Önnek is legyen egy érintetlen, vágatlan példánya?”

• Belföld