Skip to main content

Rostoványi Zsolt

Rostoványi Zsolt: Háborúban és békében

A szovjet Öböl-politika kérdőjelei


A Szovjetunió az Irak elleni szárazföldi támadás előtt még az utolsó órákban is rendkívül intenzív diplomáciai erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy elfogadtassa hatpontos béketervét, s ezáltal elejét vegye az offenzívának. A szovjet békekezdeményezéseket alapvetően kettős szempont motiválta: egyrészről az, hogy Gorbacsovra egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a belső konzervatív erők (nem utolsósorban a hadsereg), másrészről pedig az, hogy a Szovjetunió ismét aktív szerephez akar jutni a közel-keleti rendezésben s az Öböl-térség újfajta erőegyensúlyának létrehozásában.

Rostoványi Zsolt: Küszöbön a „szent háború”?


Az iszlám világ és a keresztény Nyugat ellentéte elsősorban nem a két vallás szembenállására vezethető vissza, még ha azok bizonyos pontokon erősen bírálják is egymást. A háttérben ugyanis különböző civilizációk, kultúrák és ideológiák „ütközése”, a történelmi múltban cseppet sem békés együttélése húzódik meg. Az iszlám világ mozgástörvényei, normái alapjaiban különböznek a „nyugatitól”, az európaitól: az iszlám mint civilizáció, kultúra, ideológia, vallás és életforma a magán- és a közélet minden szféráját áthatja és befolyásolja.

Rostoványi Zsolt: Iszlám tűzfészkek a Szovjetunióban


A szovjet birodalom zömmel muzulmánok lakta „tagköztársaságai” gyakori véres zavargások, pogromok színterei, s gyakorta kerül sor a szovjet-orosz belbiztonsági erők beavatkozásaira is (lásd erről készült kronológiánkat a Beszélő ez évi 4. számában). Ezek hátterében szövevényes, nehezen kibogozható tényezők húzódnak, köztük vallási, nemzetiségi-etnikai, társadalmi-politikai konfliktusforrások.

Rostoványi Zsolt: Olaj a tűzre


Egy kis ártörténelem

Az 1973-as első, majd az 1976-os második „olajárrobbanás” sokkját a nyolcvanas évtized végére kiheverte a világ, sőt, már meg is feledkezett róla. A nagy kőolaj-importáló országok – úgy tűnt – eredményes intézkedéseket tettek olajimport-függőségük csökkentésére. A nyolcvanas évekre a világ kőolajpiacát túlkínálat jellemezte, s a kőolajárak rendkívül alacsony szintje az évtized derekán komoly recessziót eredményezett a legnagyobb közel-keleti kőolaj-exportáló országok gazdaságaiban.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon