Skip to main content

Sz. M. [Szabó Miklós]

Sz. M. [Szabó Miklós]: A szórakozott gombnyomogató és ötvenhat


Szokolay alanyi költő. Lírai műfaja az inszinuáció. Nem virtuóza ennek a műfajnak sem, de nagyon igyekszik. Például az ötvenhatos forradalom esetében is.

Sz. M. [Szabó Miklós]: Történelmi helycserés támadás a jogrend ellen


Megint új honfoglalás boldogítja a magyar vidéket. Az 1945-ös földosztás és az 1945–1946-os „népítéletek” napjai kísértenek egyes községekben. Úgy látszik, ezt a hont mindig újra és újra foglalják. Ha a szereplők azonosak volnának, akkor megint az újsütetű magyar agrárradikalizmus kedvenc teoretikusát, Marxot idézhetnénk: Karcagon és számos más helyen „komédiaként ismétlik meg” az egykori földosztást, egy valódi, nagy súlyú történelmi eseményt.

Ezúttal nem a kommunisták utódszervezetei vezénylik ki a népet, hanem a kisgazdák. Helyet cseréltek.


Sz. M. [Szabó Miklós]: Az MSZP megtalálta a felelősöket


Az MSZP vezetősége nem mímelhetett tovább süketséget, és a maga módján felvetette a lezárulóban lévő korszak, a felszámolás alatt álló rendszer legfőbb politikai felelősségének kérdését. Az MSZP képviselőcsoportja felelősnek nyilvánította a bajokért Biszku Bélát, Gáspár Sándort, Korom Mihályt, Németh Károlyt és Pullai Árpádot. Azokról van szó, akikről még az MSZMP KB által kiküldött múltvizsgáló bizottság állapította meg, hogy a hetvenes évek elején a gazdasági reform politikai ellentáborához tartoztak.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon