Skip to main content

Az MSZP megtalálta a felelősöket

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Az MSZP vezetősége nem mímelhetett tovább süketséget, és a maga módján felvetette a lezárulóban lévő korszak, a felszámolás alatt álló rendszer legfőbb politikai felelősségének kérdését. Az MSZP képviselőcsoportja felelősnek nyilvánította a bajokért Biszku Bélát, Gáspár Sándort, Korom Mihályt, Németh Károlyt és Pullai Árpádot. Azokról van szó, akikről még az MSZMP KB által kiküldött múltvizsgáló bizottság állapította meg, hogy a hetvenes évek elején a gazdasági reform politikai ellentáborához tartoztak. Az MSZP tehát a múltért való politikai felelősséget egyoldalúan gazdasági területre korlátozza. A névsor és az indoklás szerint globális bajok okai kizárólag gazdaságpolitikai hibák voltak. Ha akkor sikerül megvalósítani a gazdasági reformot, ma semmi probléma nem volna. Ha el is fogadjuk, hogy a gazdasági modellváltás elmaradása minden baj oka, a modellváltás akkori politikai ellenfeleinek listája akkor is sajátosan csonka. Láthatóan az MSZP-pártelnök szemléletét tükrözi. Egykori ellenfelei közül hiányzik az a két elszántan reformellenes politikai vezető, akivel a mai pártelnök az elmúlt években együttműködött: Grósz Károly, aki a KB agit-prop. osztályának nagy befolyású vezetőjeként a reform egyik fő ellensége volt, és Berecz János, aki a külügyi osztály vezetőjeként érvényesítette a reform felszámolásában oly nagy szerepet játszó szovjet vonalat.

De nem is ez a legnagyobb baj. Sokkal inkább az, hogy a bajok fő vagy éppen kizárólagos okául a gazdasági reform elmaradását, az ezt követő eladósodást, valamint a Lázár-kormány nyolcvanas évekbeli felemás gazdaságpolitikáját teszi meg. Nem derül ki: a rendszer „rossz korszaka” a késő ötvenes, a kora hatvanas évek. Az a dicsőséges konszolidáció felelős mindenért, amely restaurálta a reformálhatatlan, megújulásra, korszerűvé válásra képtelen rendszert. Nem az volt a fő baj a gazdasági reform bedöglése idején, hogy a kipécézett öt, a hozzávehető még kettő és a többi vonalas vezető politikai szabotázzsal megfojtotta a reformot, hanem az, hogy a KÁDÁRI KONSZOLIDÁCIÓ RENDSZERE FOGADÓKÉPTELENNEK BIZONYULT EFFÉLE REFORM megvalósítására.

Az MSZP parlamenti frakciójának azt kell kimondania, hogy a fő politikai felelősség Kádár Jánost terheli. A volt főtitkár egy sorba állítható Honeckerrel, Zsivkovval, Husákkal (akinek amúgy is példaképe volt). Ha megélte volna a térség forradalmait, ma nem kerülhetné el, hogy egyetlen politikai felelősként bíróság elé állítsák.

Egy módja mégis van az utólagos felelősségre vonásnak. Inflációnk rövidesen meghozza az ötezres bankót. Kádár János képe ékesítse. A dolgozó, ha fizet, mindig lássa, kinek köszönheti az inflációt.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon