Skip to main content

Szalai Erzsébet

Szalai Erzsébet: Eredeti tőke-átcsoportosítás és szociális jogok

A köztársaság állapota


Minden témaválasztás értékválasztás: nekem a köztársaság állapotáról a szociális jogok helyzete jut elsősorban az eszembe. Mert az alapvető szociális jogok érvényesülése nélkül nemhogy a köztársaságnak, de valójában magának a társadalomnak a létezése is kétségessé válik.

Nálunk a szociális kérdésekről – különösen az értelmiség körében – valamiféle szentimentális leereszkedéssel szokás beszélni.


Szalai Erzsébet: A kettős kötés


Furcsa érzéssel kezdek neki ennek az írásnak. Amikor barátaimmal a „nőkérdésről” beszélgetünk, és szóvá teszem hátrányos helyzetünket, azt, hogy egy nőnek hússzor annyit kell produkálnia, mint férfitársainak, hogy komolyan vegyék, elismerjék, mindig ugyanazt tapasztalom: elmosolyodnak, és ellágyult hangon azt mondják: „Ó, ti nők, milyen drágák, kedvesek vagytok, milyen üres lenne az életünk nélkületek!…”

A dolog hárítása része annak a jórészt tudattalan mechanizmusnak, amellyel a férfitársadalom nemünk helyét kijelöli a világban.


Szalai Erzsébet: A restrikciós spirál


Húzd meg – ereszd meg

A restrikciós gazdaságpolitikát bíráló hazai szerzők közül a legszínvonalasabb kritika Antal László nevéhez fűződik. Antal 1985-ben megjelent könyvében bevezette a restrikciós spirál fogalmát.


Szalai Erzsébet: Az önmagába visszatérő ösvény


A nagyvállalatok erős alkupozícióját és érdekérvényesítési lehetőségeit a Kádár-korszakban számos kutató kizárólag az állampárt-pártállam monopolisztikus politikai és gazdasági szerepével és a nagyvállalatok, valamint ágazati minisztériumok ebből levezethető ellátási felelősségével magyarázta. E gondolkodásmód szerint a nagyvállalati túlsúly következmény volt, annak a gazdasági mechanizmusnak a következménye, amelyet a vertikális irányú, nem piaci, egyedi informális különalkuk rendszere jellemez.

Szalai Erzsébet: Az SZDSZ útja a(az)…?

Vannak kiutak?


Manapság, amikor megnyilatkozásaiban – természetesen írói munkássága részeként – a kormánykoalíció vezető pártjának több személyisége sem leplezi örömét az SZDSZ-ben kialakult helyzet, az SZDSZ gyengülése miatt, ami engem illet kétségek között kezdek hozzá e cikk írásához, mely természetesen csakis bírálattal kezdődhet.

Szalai Erzsébet: Oldás és kötés


Az előzmények

A politikai egyeztetőtárgyalások legfőbb célja a többpártrendszerre való békés átmenet feltételeinek kidolgozása volt. Pontosabban: az ellenzéki pártoknak volt ez a legfőbb célja, az MSZMP ugyanis kezdettől fogva azon volt, hogy a tárgyalásokat a kormányzati felelősség megosztására is felhasználja. Még közelebb járunk azonban az igazsághoz, ha azt állítjuk: a rendkívül zilált állapotban lévő MSZMP-ről egyre inkább leváló kormány felelősségmegosztási törekvéseiről volt itt elsősorban szó.


Szalai Erzsébet: Az új elit


Manapság a politizáló közvélemény és a független szervezetek nagy része legelsősorban a többpártrendszerre való átmenet kérdéseivel foglalkozik. Stratégiák, taktikák, koalíciók születnek e vonatkozásban. Az Ellenzéki Kerekasztal az MSZMP-t mint a hatalom kizárólagos birtokosát jelöli meg. Több független szervezet a jelenlegi kormány lemondását követeli.

Korábban sem vitattam, ma sem vonom kétségbe a többpártrendszerre – a valóságos, az esélyek egyenlőségén alapuló többpártrendszerre – való áttérés történelmi jelentőségét.


Aktuális lapszám

Beszélő: Búcsú a nyomtatott laptól
Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

tovább →

E-kikötő

Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

tovább →

Blogok

Kozák Gyula: Beszervezései kísérleteim története (2) – Idézés bűnügyben

Egyetemista koromban, a hatvanas évek első felében otthon laktam. Anyámmal az volt a megállapodásom, hogy a címemre érkező hivatalos leveleket kibontja, a magánleveleket beteszi a szobámba, az íróasztalomra. Ne feledjük, akkor még nem volt internet, a telefon is ritka volt, a kommunikáció személyesen vagy levélben zajlott.

tovább →