Skip to main content

Szőke Katalin

Szőke Katalin: Rémtörténetek kis alattvalóknak

Könyvek négyszemközt


Alekszandr Blok, a költő 1917 tavaszán, az Ideiglenes Kormány megbízásából tagja lett a cári család nemzetellenes tetteit feltáró Rendkívüli Vizsgáló Bizottságnak. A feladata a gyorsírásos jegyzőkönyv megszerkesztése volt. A bizottság végül nem tárt fel semmit, működése a bolsevikok alatt befejeződött, Blok fantáziáját azonban megmozgatták a kihallgatások: 1917–18-ban A cári hatalom végnapjai címmel megírta II. Miklós uralkodása utolsó évének zűrzavaros históriáját, s naplójában és leveleiben is vissza-visszatér a cári család történetére.

Szőke Katalin: …az emigráció otthonosságáról


Hogy Brodszkij erőteljesen a költői szó metafizikai értelemben vett „teresítésére” törekvő költő, verseiből és prózájából egyértelműen kiderül. Emiatt mind költészetében, mind életében az emigráció ténye más jelentést kap, mint a legtöbb, külföldön élni kényszerült orosz kortársánál, akiket az utóbbi években egyre inkább foglalkoztat a maradni vagy visszatérni dilemmája. Brodszkijnak ez nem kérdés, s nem azért, mintha „hontalan kozmopolita” lenne: erősen kötődik az orosz kultúrához, otthon maradt barátaihoz, a virtuális Oroszországhoz.

Könczöl Csaba, Szőke Katalin: Négyszemközt

Kelet- és közép-európai liberálisok budapesti tanácskozása


A tanácskozás egyik témája a kelet- és közép-európai liberális sajtó volt. A szovjet típusú totalitárius rendszerek 1989–90-ben bekövetkezett összeomlásáig az addig üldözött „ellenzéki” illegális mozgalmak politikai tevékenységében különlegesen nagy szerepet játszott a demokratikus „második nyilvánosság” megteremtése, ezen belül is kivált az ellenzéki („szamizdat”) sajtó.

Szőke Katalin: A keményvalutától a lágy rubelig


A terjedő „ökonokrata” szemlélet visszásságairól írva, Könczöl Csaba a Beszélő június 1-jei számában említést tett – egyebek között – a Szovjetunióban tanuló magyar diákok ezzel összefüggő gondjainak növekedéséről is. Mi a helyzet e téren, ha egy futó utalásnál alaposabban szólunk a kérdésről?

Jelenleg a Szovjetunióban 411 magyar hallgató tanul, tíz városban, ötvenhárom felsőoktatási intézményben.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon