Skip to main content

T. P. [Tálas Péter]

B. G. [Bódis Gábor], K. I. [Kiss Ilona], T. P. [Tálas Péter]: Piaci patriótáké a jövő? / Szegénységi bizonyítvány / Háborús szelek


Piaci patriótáké a jövő?


Jelcin elnök nyugodt szívvel utazhat el március végén a Fekete-tengerre megérdemelt szabadságára, elutazása előtt ugyanis jól megtömte a nagy orosz bukszát bakszokkal (így hívják a dollárt „oroszul”). Március 11-én a Kremlben Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap operatív igazgatója és Csernomirgyin miniszterelnök aláírta azt az egyezményt, melynek értelmében Oroszország 6,25 milliárd dolláros stand-by hitelt kap (az összeget havi 500 millió dolláros részletekben folyósítják, a várakozások szerint 90 százalékot az év folyamán).

H. L. [Holka László], K. I. [Kiss Ilona], T. P. [Tálas Péter]: Exportálható-e a jószomszédság? / Gracsov Nyugaton – Szolzsenyicin otthon / Szexuális mókuskerék


Exportálható-e a jószomszédság?

Európai Stabilitási Egyezmény elnevezéssel rendezték meg Párizsban május 26–27-én azt a konferenciát, amelyet az Edouard Balladur francia miniszterelnök nevével fémjelzett közép-európai megbékítési stratégia első hivatalos állomásának szántak. Az eszmecsere szponzora az Európai Unió volt, elnöke pedig a közösség soros elnöki feladatait ellátó Görögország képviselője.


T. P. [Tálas Péter]: Emlékezés egy téli éjszakára

avagy: „pozitív és biztató” fordulat a lengyel válságban


1981.

T. P. [Tálas Péter]: Egy törvény (g)átfutása


1991. február 18. A szejm Bronislaw Geremek vezette alkotmányügyi bizottsága közzéteszi választási törvényjavaslatát. A 460 fős egykamarás parlamentbe 115 képviselő egyjelöltes választási körzetből relatív többséggel, 345 képviselő pedig a kb. 19-20 többjelöltes listás választói kerületből jut be.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon