Támpont egyelőre igen kevés van az elnökválasztási esélylatolgatáshoz, a show-műsor „retorikai luftballonjait” annál inkább érdemes óvatosan kezelni. Meglepve olvastam például a Magyar Hírlap hétvégi hírmagyarázatát, amelyben kollégám Bíróság elé a kormányfővel címen véres komolysággal ostorozta minden lengyelek jelenlegi elnökét. „Nem mindennapos, hogy egy államfő bíróság elé állíttassa miniszterelnökét. De Lech Walesa sem átlagos államfő.
A lengyel nacionalista pártok és csoportosulások deklarált taglétszámát alapul véve mintegy 35-40 ezerre becsülhető a lengyel szélsőjobboldal úgynevezett kemény magja. Igaz, ez a tömeg több tucat nacionalista párt, illetve csoport között oszlik meg, melyek közül a legnagyobb – a bíróság által már többször pszichiátriai kezelésre küldött Boleslaw Tejkowski vezette Lengyel Nemzeti Közösség–Lengyel Nemzeti Párt (PWN-PSN) – állítólag 20 ezret tudhat magáénak (a párt az 1993-as választásokon 14 898 szavazatot kapott).
Lengyelország és a Londoni Klub képviselői hosszas tárgyalás után ez év márciusában megállapodtak arról, hogy a 13,2 milliárd dollárnyi lengyel adósságot 45,2%-kal csökkentik. A kereskedelmi bankok ma már hajlandónak mutatkoznak a teljes lengyel adósságállomány csaknem 95%-ának redukálására.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 47 hét
9 év 20 hét
9 év 24 hét
9 év 24 hét
9 év 25 hét
9 év 25 hét
9 év 25 hét
9 év 28 hét
9 év 28 hét
9 év 28 hét