Skip to main content

Tellér Gyula

Tellér Gyula: A magyar munkaintézmények megújítása

Koncepció


A szocialista előzmények

1.

A termelőeszközök kisajátítása a 40-es évek végén, az ötvenes évek elején – a nagyobbaké államosítások, a kisebbeké szövetkezetesítés révén – nemcsak a tervezéssel, utasításokkal és jövedelem-újraelosztással működtetett szocialista gazdaság tulajdonviszonybeli megalapozását szolgálta. Az eszközök kisajátításának legalább ilyen fontos funkciója volt a szocialista hatalmi viszonyok megalapozása szempontjából is.




f.–s. [F. Havas Gábor–Solt Ottilia], Tellér Gyula, –o [Solt Ottilia]: Mi, csótányok / A tulajdonnév helyesírása / Remény


Mi, csótányok

Torgyán nevezetes TF-beli nagygyűlésén egy lelkes honfi sokszorosított felvilágosító anyagot osztogatott, melyből idézünk:

„A pártok a nép által megmérettek, és könnyűnek találtattak… Az Antall-kormány meghajolt és behódolt a nemzetközi zsidó nagytőke és sajtóhatalom előtt… A nemzeti, hazafias érzelmű erők még nem elég erősek arra, hogy az állami főhatalmat alkotmányos úton megszerezzék. A cél helyes, csak az eszközök gyengék még, a szervezettségről nem is beszélve. A szívós küzdelmet tovább kell folytatni, többféle formában.




Tellér Gyula: Az elit nem vész el, csak…


Első felszólalás

A politikában – úgy tetszik – lezajlott a rendszerváltás. Létrejött a többpártrendszer, működik az új parlament, egyre-másra születnek az új törvények, melyek a gazdaság és a társadalom különböző folyamatainak keretet szabnak. Ebben a szférában tehát az új jelenségek a meghatározók. Nagyjából meg lehetnénk elégedve. Mégsem lehetünk. A politikai szféra „alatti” szerveződésekben, a gazdaságban, a társadalomban ugyanis más a helyzet.


Tellér Gyula: Gondolatok a parlamenti lépcsőházban

Az MSZ(M)P nagy kalandja két menetben


Először a nyugati sajtóban jelent meg, utána átvette a magyar is, utóbb a parlamentben is elhangzott, sőt a végén az érintettek is mondogatni kezdték. Jóllehet, ők már erősen átalakított formában. Az eredeti állítás valahogy így hangzott: a magyarok hálátlanok. A békés rendszerváltás legfőbb segítőit – az MSZMP reformszárnyának, illetve később az MSZP-nek nagy neveit – „jutalmul” kiszorítják a hatalomból. A legvégső megformulázásban ugyanezek a személyek már a békés rendszerváltás hőseivé nőtték ki magukat. Az állítás két fő részből áll.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon