Skip to main content

-up- [Upor Péter]

-up- [Upor Péter]: Titkok tudói

A Gálszécsy-ügy


A múlt héten az SZDSZ parlamenti frakciójának tagja, Eörsi Mátyás nyílt levelet intézett a legfőbb ügyészhez, melyben Gálszécsy Andrást, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjét államtitok megsértésével vádolja. Állítása szerint Gálszécsy olyan határozatokról hozott információkat a közvélemény tudomására, melyeket az Országgyűlés december 18-i zárt ülésén tárgyaltak. A Legfőbb Ügyészség a nyílt levelet büntetőfeljelentésnek tekintette, és az ügyben vizsgálatot indított.

-up- [Upor Péter]: Törvénytől sújtva


Beszédes számok

Tököl nyolcezres község Budapest vonzáskörzetében. A lakosság néhány évvel ezelőtt vállalta, hogy az úgynevezett önerős építkezés során bevezetteti a gázt a községbe. A közművesítésre mindenki annak rendje és módja szerint hitelt vett fel az OTP-től. Ily módon az új törlesztési többlet mintegy 1500 családot érint.

A községházán beszélgetőpartnereim már várnak rám. Egyikük, Bukov Lászlóné adminisztrátor, elmondja, hogy jelenleg egyedül neveli három gyermekét. Havi jövedelme 13 500 Ft körüli.




-up- [Upor Péter]: A Ló utcai közért esete az előprivatizációval


– A kiskereskedelem egy jelentős része a világon mindenhol egyéni vállalkozók kezében van. Jó lenne, ha ez nálunk is megvalósulna. Enyhén szólva abszurd az az elmúlt negyven évben kialakult rendszer, mely szerint egy szatócsboltot is csak egy állami nagyvállalat üzemeltethet.

Köztudott, hogy az utóbbi időben számos nagyvállalat vezetősége megpróbálta hatalmát s a vállalat vagyonát valamilyen társaságba átmenekíteni.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon