Skip to main content

Törvénytől sújtva

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Beszédes számok

Tököl nyolcezres község Budapest vonzáskörzetében. A lakosság néhány évvel ezelőtt vállalta, hogy az úgynevezett önerős építkezés során bevezetteti a gázt a községbe. A közművesítésre mindenki annak rendje és módja szerint hitelt vett fel az OTP-től. Ily módon az új törlesztési többlet mintegy 1500 családot érint.

A községházán beszélgetőpartnereim már várnak rám. Egyikük, Bukov Lászlóné adminisztrátor, elmondja, hogy jelenleg egyedül neveli három gyermekét. Havi jövedelme 13 500 Ft körüli. Eddigi OTP-törlesztése havi 4000 Ft volt, ehhez jön most hozzá a plusz 3000 Ft többlettörlesztés. Az asszony lakásfelújításért és a gáz bevezetése miatt vett fel hitelt az OTP-től. A rezsi és a gyerekek közétkeztetésének kifizetése után kb. 4000 forintja marad. Ebből a fennmaradó összegből kell a gyerekeket ruháznia, etetnie.

Aglatycs János szakács, kétgyerekes családapa. Háromféle OTP-tartozása van. A havi törlesztés 4500 Ft-tal emelkedett, és több mint 10 000 Ft. Gyerekei tanulni, felesége dolgozni járnak Pestre. A beutazáshoz szükséges bérletek ára kb. 3000 Ft. A két gyerek iskolai étkeztetése 2000 Ft. Ez összesen 16 000 Ft. Miután a család összjövedelme 23 000 Ft, ruházkodásra, élelemre, rezsire és szórakozásra összesen havi 8000 Ft marad. Aglatycs szerint ez a jelenlegi intézkedés a kormány részéről felelőtlen lépés volt. Nem gondolták át, hogy ezzel családokat tesznek tönkre. Lehet, hogy akinek 60–80 ezer forint a fizetése, az meg tudja oldani, de mi sajnos nem – mondja. Szakácsként olyan, helyen dolgozom, ahol sok ember megfordul. Az emberek mind azt mondják, hogy egyszerűen nem tudnak mit csinálni.

Harmadiknak Horváth Istvánné segédmunkás szólal meg. Egyedül neveli két kiskorú gyermekét. Jelenleg két kölcsönt törleszt. Nettó fizetése 7000 forint. Mint mondja, fizetéstől fizetésig nem jön ki a pénzből. Mit csinál akkor, ha elfogyott? Kölcsönbe kér? – kérdezem. Ilyenkor úgy van az ember, hogy meghúzza magát, aztán csak csurran-csöppen valami.

Következő kérdésemmel a polgármesteri hivatal szociális előadójához fordulok: az új önkormányzat hogy próbál segíteni az embereken. Idáig harminc család fordult hozzánk, hogy segítsünk. Abból az összegből, amelyet az állam jelenleg a rendelkezésünkre bocsát erre a célra, harminc családnak egy darab 1500 forintos törlesztését tudnánk átvállalni.

Kinek a szégyene?

A polgármester, Hoffmann Pál szerint az önkormányzat gondja ebben az ügyben kettős. Egyrészt állniuk kell a sarat, elő kell teremteniük a pénzt az arra rászoruló családok segélyezésére; akár az 1500 forintok átvállalásával, akár úgy, hogy a hitelek összegét egyszeri kamatmentes kölcsön formájában megelőlegeznék. Hogy erre honnan teremtenék elő a pénzt, az egyelőre még nyitott kérdés. A másik gondjuk, hogy félő, az emberek visszalépnek a következő kommunális beruházástól, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésétől. Nyilvánvalóan félnek attól, hogy ha most erre hiteleket vesznek föl, akkor annak kamatait az OTP a jövőben ismét kénye-kedve szerint fogja emelni. Utolsó kérdésemmel ismét az érintettekhez fordulok. Amikor hallottak az intézkedésről, nem gondoltak arra első elkeseredésükben, hogy megtagadják a kifizetést? Némi zavart csend után Aglatycs válaszol. Az emberben hiába merül fel az, hogy nem fizet, mert az OTP állam az államban, velük cicázni nem lehet. Inkább az merül fel benne, hogy a választási hadjárat idején az MDF mondta a magáét, hogy ők majd megoldanak mindent. És éppen ez az MDF hozta ilyen helyzetbe az egész országot, hogy mindenki csak egyre szegényebb lesz. Ez az egész ahhoz fog vezetni, veszi át a szót Horváthné, hogy a nép nem fogja hagyni magát, és felkel. Forradalmat csinálnak, mást nem tudok elképzelni. Nem sokáig fogja bírni ezt a nép, az biztos. Mert megcsinálja, ha sokáig húzzák az időt, biztos, hogy megcsinálják. Összefognak és megcsinálják. Én azt sajnálom – szólal meg ismét Aglatycs –, hogy egyszer nem hozzák el a magnót a vendéglőbe, ahol én dolgozom, és ott végighallgatnák, amit az emberek mondanak. Ha ezt felvennék és lejátszanák a parlamentben, állítom, hogy a parlamenti képviselők nagy része meg a miniszterek is elsüllyednének szégyenükben.

Mégis törvénytelen?

Mint a napilapokból megtudhattuk, a Független Jogász Fórum és a Magyar Liberális Párt beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben a többlettörlesztést alkotmányellenesnek minősítették. Dr. Holló Zoltán, az Alkotmánybíróság főtitkára kérdésemre elmondja, hogy az elmúlt napokban száznál több kérelem érkezett hozzájuk. Legszívesebben azt mondanám az embereknek, hogy ne küldjenek több bejelentést, hiszen mi egy indítvány alapján is kötelesek vagyunk foglalkozni az üggyel, de akkora az elkeseredés, hogy a levelek csak egyre jönnek és jönnek. Az Alkotmánybíróság március első heténél előbb nem tud döntést hozni. Megkérdezem a főtitkártól, hogy abban az esetben, ha a bíróság úgy dönt, hogy a törvény alkotmányellenes, mi lesz azokkal az 1500 Ft-okkal, amiket az emberek már idáig befizettek az OTP-nek. Jelenleg ugyanis február közepéig köteles mindenki befizetni az első törlesztést. Az Alkotmánybíróság határozatai elvileg az általános kihirdetés napjától lépnek életbe – válaszolja dr. Holló. Kivételes esetekben azonban a bíróságnak joga van arra, hogy döntését visszamenőleg is érvényesítse. Biztos vagyok benne, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy a törvény alkotmányellenes, a fenti szempontot is mérlegelni fogja. Mi lesz azokkal az emberekkel, akik úgy döntenek, hogy megvárják az Önök határozatát, és addig nem fizetnek az OTP-nek? A határidő utáni utólagos befizetésnek természetesen vannak bizonyos jogi konzekvenciái. Magánemberként azonban az a véleményem, hogy nem lenne szerencsés, ha az OTP ezt pusztán jogi szempontból kezelné, és szerintem ez nem is lesz így.




















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon