Skip to main content

Vágvölgyi B. András

Vágvölgyi B. András: A történelem árnyai és a fiatal demokraták


Fidesz-táncosok pénzgyűjtő akciója az osztrák fővárosban címmel cikk jelent meg a szervezet bécsi bemutatkozó látogatásáról a Népszabadság 1989. február 21-i számában, a 9. oldalon. Mivel magam is egyike voltam az est második, politikai részében szereplő négy fiatal demokratának, a Népszabadság cikke arra sarkallt, hogy a címben szereplő témákról megpróbáljam összefoglalni gondolataimat. Mielőtt hozzálátnék az említett cikk elemzéséhez, azt hiszem, néhány alapvető információt le kell szögeznem a Fideszről.

Vágvölgyi B. András: ’56 és a birodalom

Beszélgetés a moszkvai Memorial Társaság két alapítójával


– Mi most a hivatalos szovjet álláspont az 1956-os magyar forradalom leverését illetően, és hogyan vélekedik erről a Memorial?

D. L.: Amikor gyászszertartást akartunk szervezni a magyar nagykövetség előtt Nagy Imre újratemetésekor, akadályokba ütköztünk.


Vágvölgyi B. András: Lipótvárosi pletykák

Lesz-e ellenzéki képviselője Budapestnek?


Megüresedett egy képviselői hely az V. kerület északi részében, hiszen Várkonyi Péter volt külügyminiszter washingtoni nagykövet lett, és így, gondolná az ember, honatyai feladatait betölteni nem tudja. De ez csak pletyka. Mert az MSZMP budapesti bizottsága, és a Választási Elnökség szerint V. P. nem mondott le mandátumáról, noha egyik hetilapunk szerkesztősége felhívta Washingtonban, ahol azt válaszolta, hogy már több mint egy hónapja Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének bejelentette lemondását.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon