Skip to main content

Vass Tibor

Vass Tibor: Ún. b. p. vers

Kié a pénz?


„Csak ülök a parton a magányommal, és nézem,
hogy táncol a vízen a fény”
A.V.



Az előző citálat cet-állat giccse miatt az Ún. b. p. versbe
sajnos egy
Úgynevezett b. picsa vers rövidült be. Párdon.
Kun Marcella


Van úgy, hogy a halandó megérti a tópartra szerelt padokat,
hajlandó gondterhelten tópartra vetődni, kivált üres tárcával,
leül egy odaszegezett padra megértően, és örül, hogy tóparti
padon ül, grátisz, mintha odaszegezve. Ehhez jön a gond-
terhelés.








Vass Tibor: Felmérő

Költői kérdés


„Hová forduljon az ember, ha nem tartozik a harcosok közé,
nem dob be ablakot, nem tép föl uccakövet?
Hová forduljon az ember, ha nem tartozik a harcosok közé
és nem elégedetlen, bár nem elégedett?”
(József Attila:



 Hová forduljon az ember)

Az ember forduljon elő, jobb, ha ott van bizonyos helyeken. Például legyen otthon magánál, tudjon bánni a saját lelkiismeretével. Számoljon magával, akárha le is. Talán csak tudjon, ha indulatos, a kitörő indulat előtt elszámolni tízig. Ízig-vérig viselje magát, ne forduljon fel, ha elvétve hazudni kényszerül.


Vass Tibor: Utolsó előtti vers


Mintha unos-
untalan az Utolsó előtti verset írnám,
mintha minden szavam arra az egyre készülne,
mintha valami folyton feltartana,
mintha belecsörögne szakadatlan a telefon,
nyomnák a kapucsengőt,
küszöbön állt

volna éppen az Utolsó előtti vers.
Mintha belőlem maradnék el,
mintha lehagynám magam,
mintha a számom hívnám,
s foglaltat jelezni nem tudnék,
üzennék, mintha magammal beszélnék,
mintha magamban,
mintha idegen hangon mondhatnám:
téves kapcsolás.

Mintha magamnak csuklóból mennék,
minth



















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon