Skip to main content

Stimulus vagy reform? Mindkettő.

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Az utóbbi hónapok egyik legizgalmasabb vitája a fiskális stimulus versus strukturális reform témakörben a Foreign Affairs honlapján:

http://www.foreignaffairs.com/articles/138018/menzie-d-chinn-karl-smith-...

Raghuram G. Rajan (http://en.wikipedia.org/wiki/Raghuram_Rajan), az IMF korábbi vezető közgazdásza meggyőzően érvel a reform primátusa mellett, miközben nem utasítja el a körülhatárolt céllal és mértékkel rendelkező fiskális ösztönzést. Szerinte a mostani válság megítélésekor a releváns összehasonlítási alapot nem a 1929-33-as nagy válság, hanem a '90-es évek óta alacsony növekedési rátával és egyre magasabb GDP-arányos államadóssággal küzdő Japán jelenti, mivel a nagy válság esetében csak a második világháború után jutott túl a gazdaság a visszaesésen, ami a kormányzati kiadások növekedése mellett sok egyéb változással is együtt járt. Hiába képesek Amerika vagy az egyensúlyi szempontból viszonylag kedvező helyzetben lévő európai államok nagyon alacsony kamatok mellett eladósodni, a termelékenység javulása nélkül nem várható, hogy fenntartható növekedési pályára állnak. Ehhez pedig nem elegendőek az infrastrukturális beruházások, a munkaerő hatékonyságának javulására is szükség van, miközben az eladósodás sem folytatható a végtelenségig, sem a háztartások, sem az államháztartás szintjén. Amiből azonban nem az következik, hogy a magángazdasági kereslet drasztikus zsugorodásakor ne volna szükség - lehetőleg jól irányzott - fiskális stimulusokra.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon