Skip to main content

Bevezető

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Eddig három ízben találkozhattak olvasóink a Beszélőben olyan melléklettel, amelybe a demokrácia elvi és gyakorlati problémáival foglalkozó értekezéseket válogattunk össze a Journal of Democracy című amerikai demokráciaelméleti folyóirat írásaiból. Most negyedszer jelentkezünk ilyen válogatással. Mindezt Marc F. Plattner és Larry Diamond, a Journal szerkesztőinek szíves hozzájárulása, valamint a National Endowment for Democracy anyagi támogatása teszi számunkra lehetővé. A támogatásért e helyütt is szeretnénk köszönetünket kifejezni. A Journal of Democracyt a National Endowment for Democracy – Demokráciáért Nemzeti Alapítvány – adja ki negyedévenként. (Az alapítvány független magánkezdeményezés, de élvezi az amerikai kongresszus anyagi támogatását.) A folyóirat szerkesztőbizottságában olyan kiváló tudósok foglalnak helyet, mint Sámuel P. Huntington, Leszek Kolakowski, Juan J. Linz, Seymour Martin Lipset és Arturo Valenzuela. A szerkesztőbizottság munkáját egy nemzetközi tanácsadó testület is segíti, amelyben többek között ott van Milovan Gyilasz, Václav Havel, Adam Michnik, Natan Sharansky (Anatolij Scsaranszkij) és az SZDSZ első elnöke, Kis János.

Mostani mellékletünk két írást tartalmaz, melyek először a Journal of Democracy idei októberi számában jelentek meg. Mindkét írás azzal a nehezen kezelhető problémával foglalkozik, amely talán leginkább veszélyezteti a demokráciát: az etnikai ellentétek problémájával. Donald L. Horowitz, a világ egyik vezető tekintélye az etnikai konfliktusok kutatása terén, általános áttekintést nyújt a témáról. Janusz Bugajski, aki korábban a Szabad Európa Rádió tudományos főmunkatársa volt, most pedig egy washingtoni stratégiai kutatóintézet igazgatóhelyettese, rendkívül hasznos összefoglalót írt a kelet- és közép-európai kisebbségek helyzetéről.

Úgy véljük, hogy a két írás tanulságos képet fest az etnikai ellentéteknek a demokráciára gyakorolt hatásáról, és ezért számot tarthat olvasóink érdeklődésére.

A szerkesztők








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon