Varga Mátyás

Nyomtatóbarát változat

hallásgyakorlatok #13

miben hisz? de még az előzőt töltötte. |
mondtam, hogy az antibiotikumban. | most
ért oda. | beírta. || akkor már úgy vágták le
róla a cipőt. || azt állítja, hogy minden halott
foszforeszkál. | és amikor a tűzoltók feltörik a
lakást, mert nincs mozgás, nem kell keresni. |
ott világít, ahol van. || most akkor szép
vagyok vagy csúnya? || soha nem
veszekszünk. | pedig jobb volna. || engem a
rózsaszín megnyugtat. téged milyen szín? ||
az egész családban csak rajtam van anyajegy.
|| és a gyóntatószékből minden kihallatszott. |
megvártam, ki jön ki. || amennyire bírsz,
gyere közel. | de ne érj hozzám. || három
macskához kevés már ez a nyugdíj. | és
szaporodnak. | az pluszban megterhelő. || a
tízemeletes tetején. | hogy ki tud megállni a
széle előtt. | a kezdők csak lentről nézhetik.

hallásgyakorlatok #14

hamarosan mindenemről lesz ilyen kép. | mert
röntgen után mindig elkérem. | aztán
felragasztom őket az erkélyajtóra. | nehezen
illenek. || szerintem ez még nem hűtlenség. |
persze, hogy ő a feleségem. || átbeszélgettük a
délutánt. | de nem derült ki semmi. || a kövér
nőket megvetik. | alig van férfi, aki el tud
képzelni magának olyat, aki eleve kövér. (az
más, ha meghízik. | úgy sem lehet egyszerű.
egy darabig.) | de kislánykoromban ezt még
nem nagyon. csak nevettem mindenen. | most
is sokat nevetek. | az az igazság. || segített
kigombolni a sliccemet. | nem mertem
mondani, hogy visszagombolni még
nehezebb. || ha a cipőt le kell vetni az
előszobában. és ha csak zokniban. | mindig
úgy érzem, hogy büdös a lábam. | meg
általában fázik is. || mindenkit kihasználnak. |
az első pillanattól látszott, hogy így lesz.

hallásgyakorlatok #15

a falhoz szorított. | először még nem ütött
meg. || hajolj előre. | lemegyek a bőrödig. ||
akkor már csak nézett ernyedten maga elé. |
csókoltam, ahol bírtam, de olyan volt, mint
akit kicseréltek. || lényegében akárhányszor is
tudok. csak közben ki kell mennem vécére. ||
egyik testvéremet elütötte az autó. és a
szüleimnek nagyon hiányzott. | aztán
születtem én. | sokat jártunk a sírjához. || mert
este szeretek benézni a lakásokba. | megállok
valahol. úgy, mintha várnék. | közben meg
figyelem, ahogy jönnek-mennek a
lámpafényben. | a legjobban azt szeretem, ha
egyszerre több lakást is. | ahol van valami
érdekes, oda még másnap. vagy harmadnap. |
de az egész kiszámíthatatlan.

hallásgyakorlatok #16

mert még ott van a felüljárón. az autópálya
fölött, hogy szeretlek, kis koboldom. | de mi a
franc az a koboldom? || addigra már mindent
átjárt a szag. hiába szellőztettem. | és amikor
meghalt, az egész lakást ki kellett meszelni. |
napokon át mostam, meg hordtam a ruhákat
a kukába. | de ha kinyitottam egy szekrényt,
még onnan is. | gondoltam, a bútorokat majd
újrafestjük. | vagy eladjuk az egészet
olyannak, aki nem érzi. || ahányszor leejtem a
vonalzót, mindig felébred. || alig bírtuk
leszakítani. | bicskával is próbáltuk. meg
kézzel. | mondták, hogy ezt már nem látja a
kamera. | az egyik lánynak behasadt a körme.
| eléggé összetörtük. | de aztán sikerült. | és
vittük magunkkal. a villamoson is. | az
emberek csak néztek. | hajnalig cipeltük. aztán
valahol letettük egy kapualjban. || ha most
elengedsz, soha többet nem hagylak el. | csak
most az egyszer.

hallásgyakorlatok #17

olyankor kimegyek a reptérre. de mindig csak
ahhoz, ami az arrival. | van, hogy virágot is
viszek. vagy táblát. valami furcsa névvel, amit
előző héten találtam ki. reggel már csak elé
írom, hogy mr. vagy madame. | ezt a kettőt
szoktam. | álldogálok egy darabig. | szeretem
nézni, ahogy jönnek ki a tükör mögül. | néha
lassítanak előttem is. olyankor mutatom nekik
a táblát. | ha elfáradtam, megnézem, nem
törölték-e valamelyik járatot. | akkor még
érdeklődök. vagy egyszerűen hazamegyek. ||
szép tiszta volt a kő, mint egy templomban. |
nagyon jólesett. | aztán elkezdtem fázni. ||
most akkor házastársak vagy élettársak? | mi
köze hozzá. mi köze ehhez is. || amikor
először aludt nálunk az a lány, féltem. |
vacsora közben csak a fiamat néztem. pont
olyan volt, mint az apja. | amikor lefekvéshez
készülődtek, altatót vettem be.

• Kultúra

• A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges