[Kisbali László]

Nyomtatóbarát változat

Dr. Top-tipp József

A múlt alkalommal bonyolult metafizikai és lélektani fejtegetésekbe kényszerültünk, hogy kitaláljuk: vajon mi a baja Kulin iskolamesternek az intimbetét reklámozásával. Mint mindig, most is felesleges volt a spekuláció. Elég lett volna, ha szorgalmasan nézzük az inkriminált reklámokat: magától fény derült volna a titokra. Újabban ugyanis miniszterelnökünk méltóságából arra is futja, hogy – a Top-tipp akció egyik sztárjaként – reklámfilmecskén szerepeljen. Ha így haladunk, megérjük, hogy a nép a Skála Ági analógiájára majd csak Top-tipp Józsiként emlegeti. Ami csökkenő népszerűségét tekintve bizonyára jól is jön neki. Az azonban feltehetően kellemetlen, ha 15 millió magyar miniszterelnöke két intimbetét közé szorul, s így jelenik meg szeretett nemzete előtt. Ez hát az egyszerű oka Kulin felháborodásának. Bizony tévedtünk, amikor azt gondoltuk, valamiféle firkás elvi kifogása van az intimbetét ellen. Nem az értelmiségi szólalt meg belőle, hanem a miniszterelnöki tekintély védelmezője: az imázs-gorilla.

Hitvilág és bankvilág

E heti számunkban foglalkozunk az „új magyar tengrizmussal”, Andrásfalvy Bertalan államvalláseszméjével. Itt csak arra utalnánk, hogy az ősmagyarok ősmonoteizmusa természetesen más formában is megfogalmazódott már. A Turáni Egyistenhívők Egyszerű Istentiszteletének Szertartása (összeállította és részben írta: Batu, Bp., 1936) szerint „Isten legelőször a turáni népeknek nyilatkozott meg”. Batu mester azonban tudta, kinek mivel tartozik: „Nem szabad megfeledkezni a világhírű japán Mitsui-bankcégről sem, mint a japán közgazdasági rátermettség példaképéről sem.” Reméljük, hogy a miniszter nemzetközi tárgyalásain kevesebbet fog szónokolni a Nyugat romlottságáról, s a közeljövőben valahogy összefüggésbe hozza az ősi hitvilágot az oktatásra fordítható hitelek világával.

Magunkfajta féktelen liberálisoknak inkább ez a fontos. Mert amúgy, mint Komoróczy Géza írja a könyvhétre megjelent kitűnő könyvében (Bezárkózás a nemzeti hagyományba, Századvég Kiadó), „minden nemzet írhat magának olyan őstörténetet, amilyent akar”, mert az „őstörténet választás és elhatározás kérdése”. E heti rejtvényünkben a múlt század egyik legérdekesebb őstörténetéből közlünk részleteket. Szerzője (1784–1846) tudós tanár, könyvtáros volt. Tanítása nagy hatást gyakorolt pl. Eötvös és Szalay László fejlődésére is. Rajzolatok a magyarság legrégibb történetéből című művében fejtette ki részletesen elképzeléseit, amelyek már kortársainál sem kaptak egyöntetűen hitelt. Ez sem csorbította azonban az őt övező tiszteletet. Talán azért nem, mert szerzőnk őszinte nemzeti eszméből csinált zavaros tudományt, míg modern utódai zavaros tudományból kívánnak újfajta nemzeteszmét előállítani.

Káin, a kaján

„Úgy vagyok nem vak nemzetiségből, vagy holmi feneketlen képzelődésből, hanem egyenesen magukból a’ Magyarázat Tudomány szoros rendszokásaiból meggyőződve, hogy Móses a’ Teremtés könyvében bizonyosan a’ Magyar Nemzet Teremtését írta le; hogy a’ Görög és Római Classicus írók az első Embereket, Mósessel egyezőleg, Magyarokká teszik. Mi hallatlan, mi új ezen állításom, azt én szinte olly világosan tudom, mint mást tudós társaságok észrevenni fogják: …az újabb időkben azon Szent Könyveknek, mellyek a’ Keresztény Vallás ingadozhatatlan talpkövét képezik, számtalan mellékes soraik az emberi tudomány nevekedése által új ’s elfogadhatóbb magyarázatot és szembetűnő fénysugárt nyertek. …Az tehát, hogy a’ Teremtés Könyvében Mósesnél több MAGYAR SZOVAK találtatnak, nálom tsak mellesleges tanúja a’nak, a’mit fölebb Ádámnak Magyar voltáról mondottam. …hogy KAJIN neve igazábban KAJÁN volt, a’ról megszüntet minden kétséget magának KAJIN nevének jelentése. A’ Napkeleten minden emberi Név jelentő volt, és ma is jelentő; ’s bizonyosan a’ mi mai értelmetlen Európai Neveink is előbb, mint sem a’ nagy tsinosodás közepettén Atyáink azoknak jelentésöket elfeledték, jelentéssel bírtak. (…)

Azt világosan beszéli Móses Ádámról, hogy FÖLDMIVELŐ volt; világosan beszéli KAJINRÓL, hogy FÖLDMIVELŐ volt… De azt, hogy Ádám és Maradákai a’ Víz özön előtt Sidók voltak, vagy Sidó nyelven beszéltek volna, Móses sehol sem mondja. (…) A’ KAJIN vagy helyesebb KAJÁN név a’nyit tett és tészen, mint IRÍGY. Magyar nyelven is Szentzi Molnár Albert és Pápai Páriz Ferentz Szókönyvei szerént KAJÁN és KAJON a’nyit tészen, mint IRÍGY…

Mondottam ezen Értekezés kezdetén, hogy a’ Történeti Kútfők az illyen egyes Magyar Szovak nélkül is elégségesek a’nak elhitetésére, hogy Móses a’ Magyar Nemzet Teremtését írta le. Az IRÍGY magyarázatot tehát mindenek előtt oltalmazza a’ História. Ugyan ezen História azt is hirdeti, hogy már a’ víz özön előtt voltak FÖLDMIVELŐK, az az: MAGYAROK: Mert kétség kívül vagyon, hogy a’ MAGYAR név FÖLDMIVELŐT jelent. (…) Továbbá az IRÍGY magyarázatot védi KAJÁNNAK a’ története is, ki Abel Testvérét IRÍGYSÉGBŐL meg ölte. Védik végre Cedrenus, Origenes és Pamphilii Eusebius, főképpen ha azt is tudjuk, hogy ezen utóbbinál a’ HELLEN nevet nem olly könnyen lehet, mint ahogy gondolják, GÖRÖG névnek fordítani. A’ HELLEN név igazán a’ régiségben a’nyi, mint a’ Deák GENTILIS szó, ’s főképpen a’ MAGYAR NEMZETSÉGEKET illeti, ’s GÖRÖGÖT tsak a’nyiban jelent, a’mennyire a’ GÖRÖGÖK is a’ MAGYAR NEMZETSÉGEKKEL ugyan azon EGY VALLÁST követtek. (…) A’ HELLENO-PONTUS ország is KUN és nem GÖRÖG ország volt, valamint a’ Homerus HELLENESEI is MAGYAR NEMZETSÉGEK valának. Újak ezen esméretek, hallatlanok, meg lepők és szokatlanok, de azért mégsem merítettek a’ képzelődés országából, hanem hiteles kútfőkön nyugszanak.”

???

• Ki beszél?