Kende Tamás

Nyomtatóbarát változat

– Miért olyan fontos nekünk a Hágai Nemzetközi Bíróság?

– A Magyar Népköztársaság korábban nem ismerte el a nemzetközi jog uralmát, kívül állt a vitás kérdések békés rendezésének a nyugat-európai demokráciák által elfogadott intézményrendszerén. A Hágai Nemzetközi Bíróság az ENSZ nemzetközi bírósága, amely arra hivatott, hogy azok az országok, amelyek részes felei, egységes keretben kezeljék egymás között vitás ügyeiket. Korábban Magyarország, mint minden más szocialista ország, fenntartásokkal zárta ki, hogy bármilyen jogi vitás ügye a Hágai Nemzetközi Bíróság elé kerüljön. A különszerződésekben is kizárta a lehetőséget, hogy ezek a viták ott rendeződjenek. Mintegy kívül állt a nemzetközi jog uralmán. A hozzánk hasonló kis demokráciák túlnyomó többsége már évek, évtizedek óta megtette az általános alávetési nyilatkozatot. Igazából ez a nemzetközi joghatóság a kis országoknak fontos: így egymás közötti vagy a nagy országokkal fennálló vitáikat és konfliktusaikat be tudják terelni a jog békés és biztonságos medrébe. Ez a megoldás illik legjobban a liberalizmus nemzetközi kapcsolatokról kialakított koncepciójához. Az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy az USA 1949-ben nemzetközi bíróság elé akarta citálni Magyarországot a párizsi békeszerződés előírásainak megszegése miatt, ugyanis azok szerint Magyarországnak demokratikus államnak kell lennie. A Magyar Népköztársaság eljárási kifogásokkal vonta ki magát az akkori választott bíróság joghatósága alól.

– Szóval – a javaslat szerint – alávetési nyilatkozatot tennénk. Mi az?

– A Magyar Köztársaság kormánya külön megegyezés nélkül kötelezőnek ismeri el a nemzetközi bíróság joghatóságát minden olyan állammal szemben, amely ugyanezt a kötelezettséget vállalja. Az a lényeg, hogy mindazon 50-55 állammal szemben, amely hasonló alávetési nyilatkozatot tett, automatikusan minden ügy a bíróság joghatósága alá tartozik. A bíróság előtt három módon jelenhet meg egy ország vagy egy ügy. Kompromisszum eredményeképpen, amikor a két fél megállapodásra jut, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróságot választja a konkrét vitás ügy rendezésére úgy, hogy egy szerződés eleve kiköti a Hágai Nemzetközi Bíróság joghatóságát, és a legáltalánosabb módon pedig a kötelező alávetési nyilatkozattal. Ez az, amit javasolunk.

Természetesen minden országnak joga van, hogy bizonyos típusú vitákat ne vigyen a nemzetközi bíróság elé, vagyis az alávetési nyilatkozatnál fenntartásokkal éljen. Mi is javasolunk néhány lényegi fenntartást.

Az első és legfontosabb kimondaná, hogy csak a megtett nyilatkozatot követően felmerülő tényekből vagy helyzetekből eredő jogvita esetében lehet a nemzetközi bírósághoz fordulni. Mindaz, ami a múltban keletkezik vagy gyökerezik, nem képezi jogvita tárgyát. A múlt rendszer bűnei miatt a Magyar Köztársaság nem lesz a bíróság elé citálható, de ő sem állíthatja oda pl. a szomszédos volt szocialista országokat. Ez a csatlakozás inkább a jövőbe, mintsem a múltba mutató lépés. Javaslatunk szerint nem kerülhetnek a hágai bíróság elé azok a viták sem, amelyek a nemzetközi jog alapján a Magyar Köztársaság kizárólagos belső joghatósága alá tartoznak, pl. állampolgársági ügyek. Még egy lényeges fenntartás kizárja azt, hogy rajtaütésszerűén érhesse a Magyar Köztársaságot bármiféle eljárás. Egyébként szomszédaink közül, akikkel nyilván a legtöbb vitánk lehet, egyelőre úgyis csak Ausztria tett hasonló nyilatkozatot. Ha egy állam elismeri a Nemzetközi Bíróság joghatóságát, akkor 12 hónapig Magyarországgal szemben nem érvényesíthet igényt a Nemzetközi Bíróság előtt, ugyanakkor lehetővé teszi a Magyar Köztársaság kormánya számára, hogy hathónapos határidőre módosítsa, kiegészítse vagy visszavonja alávetési nyilatkozatát.

– Említetted azt a fenntartást, hogy belügynek számító, a belső joghatóság körébe tartozó ügyeket nem lehet a Nemzetközi Bíróság elé vinni. Tehát mondjuk Magyarországon változik a politikai helyzet, egy elnyomó diktatúra jelenik meg, és az – mondjuk – megfosztja a magyar állampolgárokat az alapvető emberi jogaiktól, akkor egy másik állam ezeket a jogsértéseket nem viheti a Nemzetközi Bíróság elé?

– Erre nem vonatkozik ez a fenntartás. A nemzetközi jog megítélése szempontjából az emberi jogok nem számítanak kizárólagos belügynek. Ez tulajdonképpen a Helsinki óta tartó folyamatnak az egyik nagyon fontos eredménye.

– Ha a Hágai Bíróság egy kicsi országnak ilyen fontos, miért nem kezdeményezte ezt eddig a magyar kormány?

– Pusztán időzavarból, egyébként a Külügyminisztérium nemzetközi jogászai ugyanígy gondolkodnak, s az egyszerűség kedvéért most támogatnak minket. Egy ilyen kérdést különben is a legbölcsebb az összes nemzetközi jogi szakértő bevonásával megoldani.

– Felidézhetnénk-e valami lelkesítő példát, amikor kis ország eredményesen fordult a Hágai Bírósághoz?

– Nicaragua 1984-ben és ’86-ban védte sikeresen az érdekeit a közeli szuperhatalommal szemben, amikor is az Egyesült Államok elaknásította kikötőit, és támogatást nyújtott a belső rend megdöntéséért szervezkedő kontráknak. Hága elmarasztalta az Egyesült Államokat, és kártérítésre is kötelezte. 1974-ben Franciaországnak kellett abbahagynia a Mucuroa-korállzátonyon folytatott felszíni nukleáris kísérleti robbantásokat, mert Ausztrália és Új-Zéland a nemzetközi bíróságnál tiltakozott a hozzájuk jutó szennyezett csapadék miatt. A legtöbb ügy egyébként államosításokkal, külföldi beruházásokkal, vízi határokkal kapcsolatos. Az ismeretlen terepen megjelenő tőke általában garanciát lát abban, hogy egy ország a Hágai Bíróság joghatósága alá tartozik.

– Köszönjük!

• Belföld