Skip to main content

A csomag 170 milliárdja

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
A népnyúzás rejtelmei


A pénzügyminiszter 170 milliárdra taksálja azt az összeget, amennyivel a március 12-i megszorító csomag hatására még az idén csökken az államháztartás hiánya. Az összeg megoszlásáról azonban lapzártánkig csak csöpögtetett információkat közöltek. Annyi ismertté vált, hogy az államháztartás hiányát az eredetileg elfogadott 283 milliárdról 200 milliárdra kívánják lefaragni. Ráadásul az eredetileg előirányzott 283 milliárdon belül is spórolni kell, mivel a tervezett privatizációs bevételek (150 milliárd) nem folynak be, a társadalombiztosítási alapok tervezett (ám újabban visszavont) költségvetésében pedig a nulla egyenleg kemény veszteségeket takar (pl. a tb-nek ígért, de át nem adott vagyon „hozama” címén összesen 21,2 bevétel szerepel, ám a Bokros-program erősen kétségessé tette azt is, hogy meglesz-e egyáltalán a vagyonátadás).

Az itt látható táblázatban sajtóban közölt adatok, és saját értesüléseink alapján próbáljuk meg rekonstruálni, milyen elképzelésekből tevődhet össze a pénzügyminiszter 170 milliárdja. Csak azokat az intézkedéseket tüntettük fel, amelyektől már az idén deficitlefaragó hatást várnak.

A felsorolt tételek persze egyelőre papíron – meg híresztelések formájában – léteznek. A puding próbája, mint mindig, most is az evés.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon